A felvidéki magyarság húsz éve 1918-1938 (Budapest. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, 1938)

Gazdasági helyzet - Mezőgazdaság, ipar, kereskedelem

88 Dohánygyárak : Város : Munkáslétszám A cseh a háború előtt uralom alatt csökkenés 1910-ben 1930-ban Kassa Pozsony ... Munkács ... Szomolnok Szepesbéla . Selmecbánya 1.123 jjo 797 440 48J 443 695 376 364 264 949 S7§ — J73 — 3Î7 — 42 — 319 — 100 — 371 6 gyár összesen: 4.413 2.6 j i — 1762 Midőn a dohánytermelés már kezdett ráfizetéssel járni, az élelmes magyar gazdák áttértek paprika termelésre. Ekkor ezt is monopólium tárgyává tették a csehek az 1936. évi 328. számú rendelettel. Ezután paradicsom és egyéb primőröket akartak termelni, de a vasúti tarifa ezt is akadályozta Prága és a nagyvárosok felé. A Duna feletti valamint az ipolysági és kékkői járásban meghonosodott selyemhernyótenyésztés is csak pangott. A kékkői, ipolysági, korponai és técsői járás gyümölcsfaállománya olyan szépen növekedett, hogy 1000 lakosra több mint 6.000 gyümölcsfa esik. Azonban az értékesítésbe és exportba nem tudott kellően bekapcsolódni az illető csehszlovák „egykezek" miatt. A virágzó zöldségtermelés, kertgazdálkodás mellett hiányoznak a konzervgyárak, aszalókészülékek, magtisztító telepek stb. Üj cukorgyár nem létesült, a meglévők redukálták üzemüket. A hivatalos Mezőgazdasági Tanácsnak a cseh tartományban német szekciói működtek, a Felvidéken ellenben nem engedélyeztek magyar tagozatot, sőt sem a központban, sem a kirendeltségekben nem alkalmaztak magyar szakembert. A Mezőgazdasági Tanács alantas szervei a cseh agrárpárt kortesszerveivé váltak. A rajtuk keresztül kiutalt gép-, vetőmag-, takarmány-, termelési stb. segélyekről a magyar gazdaközönség még értesülést sem szerezhetett. A Mezőgazdasági Tanács hivatalos közlönye sem jelent meg magyarnyelvű szöveggel.