A felvidéki magyarság húsz éve 1918-1938 (Budapest. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, 1938)

Gazdasági helyzet - Mezőgazdaság, ipar, kereskedelem

86 Magyarország kivitele a Felvidékre. i929 1936 ezer pengőb •en Búza — Disznózsír, szalonna 2.324 2.790 Sertés 4-9JO 1.336 Liszt í-336 — Szarvasmarha 4-723 — Kukorica 3-998 __ Barnaszén — 806 Ló 1.3" 707 Olajos magvak 305 Gépek és készülékek 236 Bor 979 162 Nyers bőr 4-03° 157 Friss gyümölcs 1.872 133 Könyv, folyóirat 813 Egyéb áru 20.174 1.236 összesen: 74.288 8.681 Ilyen visszás és természetellenes gazdasági kapcsolatok természetesen visszahatottak a felvidéki gazdasági élet egész szervezetére. Mészáros Hugó Szlovákia nemzeti jövedelmét 7 milliárd cseh koronára becsülte 1931-ben, amely 4 milliárdra hanyatlott le 1933-ban. Természetes erőforrásainak, mezőgazdasági és ipari lehetőségeinek kiaknázása mellett nemzeti jövedelme a kétszerese lehetne a mainak. Az összefüggően magyar többségű terület mezőgazdasági jellegű, A fenti 7 milliárdnyi jövedelemből a mezőgazdaságra 2*6 milliárd esik. Iparilag itt csak egyes városok emelkednek ki. Az ipari visszafejlődés a magyar nyelvterületen főleg Losonc városát érintette (edénygyárak, gépgyár, műtrágyagyár, szeszgyár). A gyárak leszerelésének főoka a felvidéki vasúti tarifapolitika volt. Prágából Losoncra sokkal olcsóbb volt a teherszállítási díj, mint megfordítva. Egyedül a füleki zománcgyár volt a csehszlovák gazdaságpolitika ked-