A felvidéki magyarság húsz éve 1918-1938 (Budapest. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, 1938)

Egyházi élet - Katolikusok

77 plébános és ismert költő például Királyhelmecen a szlovák polgári iskola magyar diákjaival külön akart foglalkozni, de egyházi főhatósága ennek megszüntetését rendelte el. Válságba került a magyar papképzés is. Magyar községekbe nem-magyar nemzetiségű papokat küldtek a főhatóságok. A magyar és szlovák papjelöltek arányszáma i : 7, míg a hívek aránya i : 2.2, illetve csehszlovák adatok alapján 1:4. És ha az évfolyamokat tekintjük, évről-évre a csökkenés nyilvánvaló volt. Megbecsülhetetlen érdemeket szerzett a magyar papnevelés társadalmi megszervezése terén a Marianum-internátus. A felülről jövő elsorvasztó erőkkel szemben megmozdult tehát a magyar társadalom. 1924 nyarán Komáromban megalakult a Katolikus Nagybizottság a magyar egyházközségek összefogásával és főleg a magyar papképzést tűzte céljai közé. Néhány év múlva a kormány ugyan beszüntette a Nagybizottságot, de más és más formában újra létrejött az összefogás. Legutóbb az 1936. jún. 25-én alakult Országos Magyar Katolikus Tanács is, bár politikailag súlyosan elhibázott vágányon indult, a papképzés és társadalmi szervezés terén ugyanazt vallotta, mint elődei. Az „Actio Catholica", a „Caritas", a „Szlovenszkói Katolikus Ifjúsági Egyesület" és más mozgalmi keretekben a magyarságnak igen heves és kitartó harcot kellett folytatnia, hogy külön osztályt, külön magyar tagozatot kapjon, magyar körökben gyűjtött adományok magyar kezekbe kerüljenek stb. E küzdelemben az államhatalommal tartó főhatóság nem állt oly gerincesen a magyar hivők oldalára, mint egyes kiváló magyar alsóbbrendű papok és világiak. Erős ösztönzést jelentettek állandóan a Prohászka-körök, amelyekben a katolikus magyar főiskolások szervezkedtek, ők