A felvidéki magyarság húsz éve 1918-1938 (Budapest. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, 1938)

Egyházi élet - Katolikusok

76 A földvagyonnak azonban csak egy kisebbik hányada került kiosztásra. így az említett 86.213 hold szántóföldből 65.410 hold nem került felosztásra, hanem azt az említett csehszlovák bizottság olyan rosszul kezelte, hogy 40 millió csehkorona adósságot teremtett 16 évi kényszergazdálkodás után. Közben pedig tönkrementek a virágzó intézmények, iskolák, szociális akciók, lelkészképzés stb. 1918-ban a Felvidéken 21 magyar kat. gimnázium volt. Ezek közül mindössze a komáromi bencés gimnázium maradt meg. A jászóvári premontrei rend 2 gimnáziumát: a rozsnyóit és a kassait szintén elvették, a rend több tagját kiutasították. 1935-ben feloszlatták a leleszi rendházat és csupán a plébániát hagyták meg. A rend magyar tagjait 1934-ben a kormány kívánságára elbocsátották és meg kellett igérniök, hogy magyar növendékeket nem vesznek fel. Tagjaikat a magyar kultúrmunkától el kellett tiltani. Csupán szlováknyelvű kat. gimnázium létesítésére kaptak engedélyt Kassán, amelynek első osztálya 1935-ben meg is nyílt. Azonban Kassa magyar kultúréletében a premontreiek vezetőszerepe ezzel lehanyatlott. Hasonló súlyos megpróbáltatásokon mentek keresztül a többi szerzetesrendek is. A komáromi bencés rendház éléről két tanártársával kiutasították Móricz Emiliánt. A kormány arra akarta kényszeríteni a rendet, hogy a színmagyar Komáromban szlovák gimnáziumot létesítsen. Midőn erre nem volt hajlandó, maga az állam létesített szlovák gimnáziumot ott. Az Orsolyák Kassán és Pozsonyban tartanak fenn magyar iskolákat, Pozsonyban ezenkívül magyar tanítónőképzőt. Az „Isteni Megváltó Leányai" női rend 17 rendházának Érsekújváron van a székhelye és ott a kiváló magyar Flenger Intézetet tartják fenn. A nem-magyar iskolákban még a hitoktatásnak az anyanyelven való végzését is korlátozták. Mécs László