A felvidéki magyarság húsz éve 1918-1938 (Budapest. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, 1938)

Egyházi élet - Katolikusok

75 merték, vagy nem akarták magukat exponálni. Sőt a rozsnyói püspök, Bubnics magatartását állandóan befolyásolta,) hogy egyházmegyéjének megszüntetése állandóan napirenden volt a modus vivendi-tárgyalások során. Közben ismételten felmerült, hogy a történelmi egyházmegyék beosztásával teljesen szakítva, a folyóvölgyek szerint hosszában alkotnak egyházmegyéket a Vág, Nyitra, Garam folyása mentén, ami a délen lakó katolikus magyarságot teljesen szétdarabolta volna szláv tömbökbe. A külön magyar püspökség, sőt magyar vikáriátusok felállítása szerénytelen, sőt veszedelmes kívánságnak számított a kormánykörök előtt. Pedig még a csehszlovák uralom derekán is 305 olyan plébánia volt, amelynek nyelve egészben vagy részben magyar volt, köztük 200 pedig tisztán magyar volt. Ebből 125 esett a nagyszombati, 34 a rozsnyói, 22 a szatmári egyházmegye területére. Felülről tehát nem sok védelemben volt része a magyar katolikusságnak. Ehhez a csapáshoz járult, hogy az egyházi vagyont a szlovenszkói ügyek teljhatalmú vezetésével megbízott miniszter, Srobár Lőrinc, „szabadgondolkodó" orvos, 1919-ben a 65.525. számú rendelettel lefoglalta és Medvecky Károly magyargyűlölő kiugrott ferences vezetése alatt álló 7 tagú bizottságra bízta, amelyben rajta kívül még több olyan közismert soviniszta politikus volt, mint Houdek Fedor, Blaho Pál és mások. Az egyházi földbirtokra ezenkívül a földreform is rátette a kezét és a róm. kat. egyháztól 232.416 holdat (ebben szántóföld 86.213) foglalt le. Ezenkívül a görög kat. egyháztól 4478 hold, a vallásalaptól 7853, a tanulmányi alaptól 8579 és az egyetemi alaptól 15.713 hold került lefoglalásra a földreform során,