A felvidéki magyarság húsz éve 1918-1938 (Budapest. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, 1938)

Kulturális élet - Iskolaügy

56 totta műveltségnél nagyobb műveltségre tegyenek szert és ezért tőle telhetőleg akadályozta a magyar tannyelvű polgári iskolák létesítését. A Magyarországtól elszakított területen az 1936—37. tanévben összesen 239 polgári iskola működött 1841 osztállyal, de ezek között csak 13 önálló magyar polgári iskola és 135 osztály akadt. Ebből is kitűnik, hogy milyen mostohán bánt a csehszlovák állam a magyar tanüggyel. Számaránya alapján a magyarságot 13 helyett legalább 40 Önálló polgári iskola illette volna meg. Olyan magyar községeknek, mint Dunaszerdahely, Párkány, Szepsi, Csap stb. magyar tannyelvű polgári iskolájuk nem volt, ellenben tűrniök kellett, hogy a kormány szlovák tannyelvű polgári iskolát létesítsen a magyar gyermekek elnemzetlenítésére. A magyar polgári iskolák túlnyomó többségét is a felekezetek és a községek tartották fenn, míg a „csehszlovák" iskolák csaknem 90%-ánál az állam volt az iskolafenntartó. Az a tény, hogy a magyar polgári iskolák kevés kivétellel leányiskolák voltak, arra vall, hogy a csehszlovák kormányzat különösen a magyar férfiak magasabb kiképzését nem tartotta kívánatosnak. A körzeti polgári iskolákról szóló 1935. évi 233. sz. törvény csak rosszabbította a magyar polgári iskolaügy helyzetét. A szlovákiai tartományi képviselőtestület e törvény alapján 121 polgári iskolai körzetet létesített, de ezek közül csak 2 volt a magyar. A 119 szlovák körzetbe magyar községeket is beosztottak és a magyar járások területén lévő körzeti iskolák tannyelvét nem állapították meg világosan. Még a polgári iskoláknál is rosszabb volt a helyzet a magyar szakoktatás terén. A hivatalos csehszlovák statisztikai adatok szerint az 1930. évben az egész államban 4166 szakiskolai osztály volt, de ezek között csak 9 magyar tannyelvű. A helyzet azóta sem javult. Százalékaránya alapján legalább 300 szakiskolai osztályra lett