Felvidéki mártírok és hősök aranykönyve. Felvidéki irodalmi emlékkönyv (Budapest, MEFHOSZ, [1940])

Simándy Pál: A felvidéki szellem

A FELVIDÉKI HUMÁNUM ban ki nem verekedte az érvényesülés más lehetőségeit is. Ezt az eredményt azonban hosszabb és keményebb küzdelem árán lehetett elérni a Felvidéken, mint például Erdélyben, ahol a népi egység kialakulása történelmi hagyományokra támaszkodhatott. Az anyaország közvéleménye Erdélyre csaknem az elszakítás kezdetétől úgy figyel fel, mint ahol a kisebbségi magyarság az élet minden vonalún vívja a maga létharcát. A Felvidékkel kapcsolatban azonban szinte máig tájékozatlan akár a Hanza nagyszerű gazdasági szervező munkája, akár a Szemke népnevelő szolgálatai felől. Ha időnkint hallott a Felvidékről, az csaknem minden esetben ideológiai harcok és mozgalmak kapcsán történt s rendkívül egyoldalú képet alakított ki benne a felvidéki magyar kisebbség életéről és «szelleméről.» Ebből az optikai csalódásból eredt lényegében az a csalfa reménye és feltételezése is, hogy a visszatérő magyarság a maga zömével valami sajátos szellemet hoz és áraszt majd az anyaország életébe. * A felvidéki magyarság életét kétségtelenül állandó hullámzásban tartották az ideológiai mozgalmak Ideológia és szellem azonban még korántsem azonosok egymással. A szellem hordozása, mint már említettük, a választott kevesek dolga, a7. ideológia hirdetése és követése — a tömegeké. Válságos időkben nagv tömegeket lehet egységesen felsorakoztatni ideológiai rendszerek zászlai alá. Ha el tudjuk hitetni velük, hogy az ideológia győzelme diadalra juttatja majd az ő gazdasági és társadalmi érdekeiket is. Ezek az ideológiák természetszerűleg tartalmaznak általános emberi eszméket és egyetemes elveket is. De ezek oly mértékben hámlanak le róluk, amily mértékben rendelkezésükre állanak már a hatalom és erőszak eszközei is. A tömeg sohasem az igazságot keresi. Mindig csak a maga vélt igazát. Az eszméhez való hűség nem is lehet kötelező rá soha. Mindenesetre a Felvidék ideológiai mozgalmai mögött is ott volt a szellem ébresztő és ihlető munkája. De maguk a mozgalmak már messze túl • hullámzottak a szellem hatósugarain. Elsősorban az ifjúság körében mozgattak széles rétegeket. A feltörő, a társadalmi és gazdasági kötöttségektől még mentesebb ifjúság minden korban is fogékonyabb a szabadságeszmék iránt. Kisebbségi sorsban pedig kétszeresen érzi a maga leszorítottságát. De eszményeivel népe minden más rétegében is könnyen verhetett visszhangot. Hiszen alapjában véve az egész kisebbségi magyarságra ránehezedett az elnyomottság és leszorítottság keserű sorsa. Már pedig tudvalevő, hogy elnyomott népek, leszorított társadalmi rétegek mindenkor hajlamosak arra, hogy hódoljanak a szabadság és humanizmus eszméinek. 75