Felvidéki mártírok és hősök aranykönyve. Felvidéki irodalmi emlékkönyv (Budapest, MEFHOSZ, [1940])

Jócsik Lajos: A felvidéki magyarság gazdasági élete a kisebbségi sorsban

A FELVIDÉK GAZDASÁGI ÉLETE hihetetlenül összeszűkült a kisebbségi magyar lába alatt, mégpedig azáltal, hogy a kicsi földnek egyre nagyobb tömegeket kellett eltartania. Sok helyütt, főleg az ősi Csallóközön, kétségbeesett formák lettek úrrá a termelésben. A magyarság itt csak a szemtermelő parasztkultúra hagyományait ismerte. Az élet többtermelésre szorította ugyan, csakhogy ezt a csallóközi magyar a szemtermelő formák között extenziv módon akarta elérni. A mezőket s legelőket feltörték, a szálas takarmány termesztése nem volt megfelelő s a földek ennek következtében trágyahiányban szenvedtek s ez a terméshozam visszaeséséhez vezetett. Szétesett a kis paraszti mezőgazdasági üzem optimális egysége. Cseh és morva vidékeken ez a folyamat alig volt észlelhető. Érdekes azonban, hogy a nyomasztó gazdasági helyzet jó következményekhez is vezetett. A szükség felismertette az intenzív parasztkultúrákra való átmenet szükségét. Különösen a Kisalföldön, Érsekújvár körül mutatkozott ez. Itt a parasztság nagy része a szemtermelő formákról fokozatosan a gyümölcsészetre kezdett áttérni. Az új termelő forma a polgárosodás lehetőségeit villantotta fel a parasztság előtt, melyeket az már csaknem lehetetleneknek hitt életében. Most hihetetlen erővel vetette magát az új termelő formára s igyekezett kihasználni a polgárosulás lehetőségeit. A PARASZTI ÉLETFORMA CSŐDJE S A MEZŐGAZDASÁG ELADÓSODÁSA A mezőgazdaság egyre nehezebben tudta megszerezni a paraszti lét fenntartásához szükséges eszközöket. Külön adataink errenézve nincsenek, csak európai általánosságban tudjuk számokkal igazolni ezt a helyzetet. Amíg 1913—lA-hez viszonyítva a mezőgazdasági termények ára 21.2 százalékkal emelkedett, addig azok vásárlóereje a létfenntartáshoz szükséges cikkekkel szemben 68.3, a mezőgazdasági termelőeszközökkel szemben pedig 16.9 százalékkal csökkenti A fejlettebb ipari termelés mellett a kezdetleges mezőgazdasági termelés egyre tarthatatlanabb, mert egyre több és több érték csuszamlik át az ipari termelők birtokába a mezőgazdaság által termelt értékekből. A kisebbségi helyzetben ez a viszony nemzetiségi értelmet kapott. Parasztságunk épp úgy kivette részét a cseh országrészek értékállományának igazságtalan, antiszociális, illetve nemzetiségellenes eszközökkel kierőszakolt gyarapításában, mint az ipar, amely magas adók és magas tarifák formájában adta le jövedelmei egy részét. A cseh parasztság és a felvidéki granicsárok ugyan visszakapták az igazságtalanul elvont értékek egy részét állami támogatások formájában. A magyar parasztság azonban nem kapott vissza semmit. Már elkiáltottuk a magunk kisebbségi fájdalmát afelett, 61