Felvidéki mártírok és hősök aranykönyve. Felvidéki irodalmi emlékkönyv (Budapest, MEFHOSZ, [1940])

Jócsik Lajos: A felvidéki magyarság gazdasági élete a kisebbségi sorsban

JÓCSIK LAJOS peknek juttatott rész ezt többszörösen felülmúlotta. A magyaroknak juttatott területet 11.036 igénylő között osztották ki. Egy igénylőre tehát nem jutott még két hektár sem. Meglepő azonban, hogy Surányi és Váradi a magyarság oszályrészét a kiosztott és nem a lefoglalt területekhez mérten számítja ki. A földosztást nem fejezték be ugyanis húsz év alatt sem s a földhivatal állandóan osztott és juttatott — de nem a magyaroknak. A két közíró által kiszámított arány még így is magas. Pontosabb számítások alapján a magyarságnak juttatott rész, a kiosztott föld 7 százaléka, a lefoglalt területeknek azonban még egy százaléka sem! GRANICSÁR TELEPEK A FELVIDÉKEN A csehszlovák földreform telepítő politikája teljesen a kisebbségek ellen irányult. A csehszlovák statisztika azonban ügyetlen manőverrel eltüntetni igyekezett a telepítés nemzetiségellenes vonatkozásait. A statisztika szerint Csehországban 124, Morvaországban és Sziléziában 24, Szlovákiában 55, Ruszinszkóban pedig 11 telepet létesítettek. Ezenkívül Cseh- és Morvaországban, valamint Sziléziában már fennálló községekhez csatoltak 187, Szlovákiában 99 és Kárpátalján 11 telepet. Számszerint tehát, mintha Csehországban folyt volna a legnagyobb telepítés. Ha azonban megnézzük, hogy hány telepes birtok és mennyi föld jutott a telepekre, akkor egészen más eredményeket kapunk. A csehországi telepekre mindössze 390 telepes birtok esik 5739 hektár földdel. Morvaországban és Sziléziában 191 telepes gazdaságot Iétesitettek 2319 hektáron. Szlovákiában a telepes gazdaságok száma rnár 2054 s területük 22.473 hektár volt. Kárpátalján 222 telepes gazdaságot létesítettek 3013 hektár területen. A telepek mindenütt elnemzetlenítő és rendőri-csendőri, valamint granicsár célokat szolgáltak. Népesedési szempontból a legveszélyesebb az Érsekújvár és Komárom közötti, valamint a csallóközi telepek voltak. Az előbbiek szerepe az volt, hogy megszakítsák a keleti és nyugati magyarság egységét a Felvidéken. A Tótmegyerig és Surányig benyúló szláv szigetet akarták kiterjeszteni a Duna vonaláig. A csallóközi telepek azt a célt szolgálták, hogy megbontsák a tiszta magyar vidék demográfiai egységét. Ezt a területet az angol békedelegáció nem akarta Csehszlovákiához csatolni. RABLÓGAZDÁLKODÁS ÉS GYÜMÖLCSÉSZET A csehek kisebbségellenes gazdasági politikájának többek között egy rossz és egy jó következménye volt a kisebbségi magyarság életében. A föld 60