Felvidéki mártírok és hősök aranykönyve. Felvidéki irodalmi emlékkönyv (Budapest, MEFHOSZ, [1940])

Jócsik Lajos: A felvidéki magyarság gazdasági élete a kisebbségi sorsban

JÓCSIK LAJOS A városok közül különös erőre kapott Pozsony, Ungvár és Kassa, a kisebbek közül Nagyszombat, Zsolna stb. A fejlődés hajtóerői Pozsony esetében gazdaságiak és közigazgatásiak Pozsonyt a Csallóköz népe szállta meg a háború után. Óriási rajokban. A magyar munkásnépesség szinte önálló külvárosokat hoz létre s biztosítja, hogy a magyar szó soha ki nem hal Pozsonyban. Pozsony e tömegekkel magyarabb város volt, mint a háború előtt. Gyárak és kereskedelmi vállalatok is beszivárogtak ide, a cseh országrészekből Közép-Európa e kapujába és újak is keletkeztek, főleg kereskedelmi vállalatok, amelyek Csallóköz eleségét szállították északra és nyugatra. A közigazgatás tartományi átszervezése óta Szlovákia közigazgatási központja s ezzel is hozzákapcsolódott az egész országrész. Kassa megnövekedése a közigazgatási szervezet kiépítése révén történt. Roppant hivatalnoktömegek özönlötték el a várost s ebben tán csak Ungvár előzte meg. Ungvár, ez a 16.000 lelket számláló hely a háború után «fővárossá» lépett elő. Központi hivatalaiba rengeteg hivatalnok tódult, főként csehek, mint bárhol másutt az országban. A köztársaság első idejében fából hevenyészett kolóniában laktak a gyarmatosítók a város keleti szélén. A gyarapodás és gazdagodás során roppant jövedelmeket facsartak a Ruténföld sovány testéből és hatalmas bérpalotákat és fővárosba illő városrészt emeltek amerikai tempóban a város nyugati peremén. Az egykori faházakba a lerongyolódó őslakók költöztek. S ez a keletiséggel és amerikás jelleggel tarka város arról is nevezetes, hogy itt képződött Közép-Európa legszörnyűbb nyomortanyája a cseh uralom virágzása elején. A rutének áramlása a város felé szintén a hivatalok útján történt. Ipari központtá nem tudott fejlődni s így a környék népességét nem vonzotta olyan mértékben, mint Szlovákia fővárosa, Pozsony. Különben az ország többi részével nem kötötte vasút össze, itt nem sietett az uralom egy ruthén gazdasági érdeket szolgáló vasúthálózat kiépítésével. II. /1 MAGYARSÁG A CSEHSZLOVÁK FÖLDREFORMBAN A csehek az ipari leépítéssel alaposan kihúzták a magyar kisebbség alól a megélhetés alapjait. Ekkor a mezőgazdaságra várt volna az a feladat, hogy a kisebbségi magyar tömegek számára biztosítsa a megélhetés feltételeit. A mezőgazdaságnak, mint megmaradt termelő tevékenységnek hatalmasan kiszélesülni kellett volna az ipari leépítések után, mert immár az ipar tönkretételével válságba sodort magyar tömegek megélhetési problémája is reája várt. Amint leállanak a gyárak, a munkanélküli munkásság, amint teheti, falvakba húzódik. A tönkrement kisiparosok is a mezőgazdaság felé 58