Felvidéki mártírok és hősök aranykönyve. Felvidéki irodalmi emlékkönyv (Budapest, MEFHOSZ, [1940])

Lustrum

LUSTRUM Zadánszky István, faluszlatinai bánya­üzemi lakatos. A Magyar Nemzeti Párt­nak tagja volt s lelkesen karolt fel mindent, ami magyar. A munkásság között propagálta a szent magyar ügyet, ébren tartotta a munkásokban a ma­gyar összetartozandóság érzését s ha kellett — röpiratokat is vitt oda, ahol arra szülkség volt. Szóval igaz, hűséges magyar volt a földön és a föld alatt is — a bányákban s feleségével együtt annak nevelte gyermekeit is. Zahorecz János kisbirtokos, Hangya szöv. elnök, Ógyalla. Szül. 1888. A vi­lágháborúban három ízben ment ki a frontra, míg végül 1916-ban orosz fog­ságba esett. Másodszorra sikerült meg­szökni a hadifogságból. A forradalom kitörése idején a népet a csehek ellen tüzelte, amiért a cseh katonák éjjel ki­húzták az ágyból és félmeztelenül ki­sérték és öt hétig bebörtönözték. Kez­dettől tagja az Egyesült Magyar Párt­nak. Mint községi képviselőtestületi tag és közgyám, élénk részt vett a község magyar szellemű igazgatásában. Bátor magyar kiállásával sóikat használt a magyarság érdekeinek. Zalezsák József fakereskedő, Tornóc. Szül. 1877. Ürmény. Részt vett a világ­háborúban. Mint őrmestert kitüntették a bronz vitézségi éremmel és Károly csapatkereszttel. A cseh megszállás alatt harcolt a magyarság érdekeiért. Zahoránszky László igazgató-tanító, Ak­naszlatina. Tartalékos hadnagy. A vi­lágháborúban 1916—1918-ig harcolt. 1918 július 5-én olasz hadifogságba került. Több hadikitüntetés tulajdo­nosa. A magyar nemzeti eszme hűsé­ges katonája és mint pedagógus, a ma­gyar kultúra védelme és terjesztése körül jelentős érdemeket szerzett. A cseh-ukrán uralom bomlása után az aknaszlatinai cseh fináncoktól elsze­dett fegyverekkel felszerelt maroknyi magyar nemzetőrség tagjaként részt vett a rend fenntartásában. A bevonuló honvédcsapatainkat az aknaszlatinai magyar küldöttség élén hazafias be­széddel üdvözölte. Dr. Zakács István igazgató, tartalékos hadnagy, Rimaszombat. A világháború­ban orosz, román, olasz fronton har­colt. 1920-ban került a rimaszombati bank szolgálatába, amelynek 1934 óta ügyvezető-igazgatója. (A rimaszombati bank az egyetlen olyan magyar szel­lemű intézet, amely működésében arra törekedett, hogy a magyarság hiteligé­nyeit, különösen a földvásárlások terén kielégítse. A Kóburg hercegi uradalom­ból 400 holdat juttatott magyar kis­gazdáknak.) Zavilla Viktor, ker. iskolai igazgató. Középiskoláit Miskolcon, az egyetemet Budapesten végezte. A világháborút 1915—1918-ig végigharcolta, kitünteté­seket szerzett s mint tart. hadnagy szerelt le. Pályafutását a beregszászi gimnáziumban kezdette meg. 8 évi ta­nítás után került Nagyszöllősre, mint a ker. is'k. igazgatója. Mint magyar ki­sebbségi pedagógus, kénytelen volt élni a közalkalmazottak Janus-arcú életét; arccal Prága, szívvel Budapest felé ... de az arc nem volt olyan ínyugodt, mint amennyire a szíve dobogott s épp ezért egyike volt a feketelistán proscribáltak­nak. A tanítás mellett hírlapírói tevé­kenységet fejtett ki. A Magyar Nemzeti Párt titkos tagja volt s mint ilyen, min­denütt ott volt, ahol a magyarságért és a magyar kultúráért cselekedni kel­lett. Ebben a munkájában hűséges munkatársa volt felesége, született Ko­hút Mária, aki főleg a magyarság jóté­konysági mozgalmában vett részt. Egyik fiúkat, Viktort Eperjesen taníttatták. 1939-ben, amikor a cseh «hódítók» előtt már kétségtelen volt, hogy a fel­vidéki zsákmányt elvesztik, úgylátszik efeletti kétségbeesésükben statáriumot 546

Next

/
Thumbnails
Contents