Felvidéki mártírok és hősök aranykönyve. Felvidéki irodalmi emlékkönyv (Budapest, MEFHOSZ, [1940])

Lustrum

LUSTRUM Zadánszky István, faluszlatinai bányaüzemi lakatos. A Magyar Nemzeti Pártnak tagja volt s lelkesen karolt fel mindent, ami magyar. A munkásság között propagálta a szent magyar ügyet, ébren tartotta a munkásokban a magyar összetartozandóság érzését s ha kellett — röpiratokat is vitt oda, ahol arra szülkség volt. Szóval igaz, hűséges magyar volt a földön és a föld alatt is — a bányákban s feleségével együtt annak nevelte gyermekeit is. Zahorecz János kisbirtokos, Hangya szöv. elnök, Ógyalla. Szül. 1888. A világháborúban három ízben ment ki a frontra, míg végül 1916-ban orosz fogságba esett. Másodszorra sikerült megszökni a hadifogságból. A forradalom kitörése idején a népet a csehek ellen tüzelte, amiért a cseh katonák éjjel kihúzták az ágyból és félmeztelenül kisérték és öt hétig bebörtönözték. Kezdettől tagja az Egyesült Magyar Pártnak. Mint községi képviselőtestületi tag és közgyám, élénk részt vett a község magyar szellemű igazgatásában. Bátor magyar kiállásával sóikat használt a magyarság érdekeinek. Zalezsák József fakereskedő, Tornóc. Szül. 1877. Ürmény. Részt vett a világháborúban. Mint őrmestert kitüntették a bronz vitézségi éremmel és Károly csapatkereszttel. A cseh megszállás alatt harcolt a magyarság érdekeiért. Zahoránszky László igazgató-tanító, Aknaszlatina. Tartalékos hadnagy. A világháborúban 1916—1918-ig harcolt. 1918 július 5-én olasz hadifogságba került. Több hadikitüntetés tulajdonosa. A magyar nemzeti eszme hűséges katonája és mint pedagógus, a magyar kultúra védelme és terjesztése körül jelentős érdemeket szerzett. A cseh-ukrán uralom bomlása után az aknaszlatinai cseh fináncoktól elszedett fegyverekkel felszerelt maroknyi magyar nemzetőrség tagjaként részt vett a rend fenntartásában. A bevonuló honvédcsapatainkat az aknaszlatinai magyar küldöttség élén hazafias beszéddel üdvözölte. Dr. Zakács István igazgató, tartalékos hadnagy, Rimaszombat. A világháborúban orosz, román, olasz fronton harcolt. 1920-ban került a rimaszombati bank szolgálatába, amelynek 1934 óta ügyvezető-igazgatója. (A rimaszombati bank az egyetlen olyan magyar szellemű intézet, amely működésében arra törekedett, hogy a magyarság hiteligényeit, különösen a földvásárlások terén kielégítse. A Kóburg hercegi uradalomból 400 holdat juttatott magyar kisgazdáknak.) Zavilla Viktor, ker. iskolai igazgató. Középiskoláit Miskolcon, az egyetemet Budapesten végezte. A világháborút 1915—1918-ig végigharcolta, kitüntetéseket szerzett s mint tart. hadnagy szerelt le. Pályafutását a beregszászi gimnáziumban kezdette meg. 8 évi tanítás után került Nagyszöllősre, mint a ker. is'k. igazgatója. Mint magyar kisebbségi pedagógus, kénytelen volt élni a közalkalmazottak Janus-arcú életét; arccal Prága, szívvel Budapest felé ... de az arc nem volt olyan ínyugodt, mint amennyire a szíve dobogott s épp ezért egyike volt a feketelistán proscribáltaknak. A tanítás mellett hírlapírói tevékenységet fejtett ki. A Magyar Nemzeti Párt titkos tagja volt s mint ilyen, mindenütt ott volt, ahol a magyarságért és a magyar kultúráért cselekedni kellett. Ebben a munkájában hűséges munkatársa volt felesége, született Kohút Mária, aki főleg a magyarság jótékonysági mozgalmában vett részt. Egyik fiúkat, Viktort Eperjesen taníttatták. 1939-ben, amikor a cseh «hódítók» előtt már kétségtelen volt, hogy a felvidéki zsákmányt elvesztik, úgylátszik efeletti kétségbeesésükben statáriumot 546