Felvidéki mártírok és hősök aranykönyve. Felvidéki irodalmi emlékkönyv (Budapest, MEFHOSZ, [1940])

Lustrum

LUSTRUM hirdettek — sa kis Viktor a statáriuminak majdnem áldozata lett, mert a barbár bitorlók belelőttek. Több sebből vérezve került a kórházba, ahol csak 3 hónapi gondos ápolás mentette meg az életnek. Apa és fia: a jelen és a jövő magyarsága; fogcsikorgatva és ökölbe szorított kézzel /harcolni a magyarság jelenéért, áldozatot hozni és ha kell, vérezni a magyar jövőért. Gyönyörű útmutatás minden'idők magyarságának. Zanoletti József f városbíró, Ipolyság. Tanulmányainak befejezése után a város szolgálatába állott, ahol előbb pénztárnok volt 9 évig, majd 25 évig városbíró. A cseh megszállás alatt a Magyar Párt minden választás alkalmával egyhangúlag választotta meg, pedig a csehek mindent megtettek saját jelöltjük érdekében. Mint városbíró olyan vagyont gyűjtött városának, hogy Ipolyság Szlovenszkó leggazdagabb helysége volt. Állását mindenkor a magyar érdekek szolgálatában használta fel, úgy, hogy a csehek minden alkalmat megragadtak gazdasági tönkretételére; ez sajnos sikerült is. Gerinces magyarságáért gyakran volt része csendőri zaklatásban. A csehek szerették volna megnyerni az agrárpártnak, ennek érdekében nem fukarkodtak Ígéretekkel — az ajánlatot mindig visszautasította. Minden magyar szociális, politikai és kulturális megmozdulás pártfogója volt, munkájában felesége, Schreiber Margit lelkesein támogatta. Nemes lelkét 1939 július 4-én adta vissza Teremtőjének. Zatloukal Ferenc cukorgyári igazgató, Orosz ka. Dr. Zádor Jenő ügyvéd, Feled. A Magyar Pártnak alapítása óta tagja. A csehek hadbíróság elé állították a magyar állam javára elkövetett kémkedés miatt és három hétig vizsgálati fogságban tartották. A felszabadulás előtt újra letartóztatták. Zelmanovics Ignác vendéglős. Szül 1894 Nagyszöllősön. A háborúban a III. o. vitézségi érmet, Károly csapatkeresztet és sebesülési érmet szerzett. Szakaszvezetőként szerelt le. A cseh uralom alatt igaz, jó magyar s vendéglője a nemzeti érzelmű lakosság találkozóhelye. 1932-ben a Himin-usz éneklése miatt feljelentették. Ugye két évig húzódott s az elszenvedett zaklatásoknak se szeri, se száma. Zisovics Jenő fakereskedő, Királyháza. Szül. 1878. A világháború kezdetétől az összeomlásig a 12. honv. gyalogezrednél szolgált. A cseh megszállás alatt őszinte támogatója a magyar kultúrának. Csak magyarul beszél és magyar lapokat járat a ruszin anyanyelvű községben. Zsilinszky Géza ny. MÁV főkalauz, Tardoskedd. Szül. 1877. Amikor a cseh csapatok megszállni készültek Tardoskeddet, fegyverrel ellentállt. A Magyar Párt alapító tagja. Az egész megszállás alatt községi képviselőtestületi tag és nyolc évig községi bíró. Húsz éven keresztül harcolt a magyarság ellenségei és a szlovák iskola létesítése ellen. Közben megfosztották nyugdíjától és magyarságának megtagadására akarták kényszeríteini. A bevonuló magyar csapatokat saját szerzeményű, hazafias boldogságtól lobogó költeményével köszöntötte. Az izzó hazaszeretettől sugallt költemény egyik szakasza így hangzik: «Elvonult a sötét felleg, kiderült a magyar ég, Lelkünkbe a hőn óhajtott szabadság lángoló tüze ég, Ha az Isten az ostorát csattogtatta rajtunk, Magyarok! Magyarok! Nyíljon kérlelő imára az ajkunk». 547