Felvidéki mártírok és hősök aranykönyve. Felvidéki irodalmi emlékkönyv (Budapest, MEFHOSZ, [1940])

Jócsik Lajos: A felvidéki magyarság gazdasági élete a kisebbségi sorsban

A FELVIDÉK GAZDASÁGI ÉLETE A TELJESÍTŐKÉPESSÉG KIHASZNÁLÁSA A TERMELÉSBEN Ezt az imént közölt táblázatot még ki kell egészíteni az ipari teljesítőképesség vizsgálatával, hogy a felvidéki ipar helyzete teljesebb legyen a cseh megszállás alatt. A gyárak létesítésénél az iparosok természetesen figyelembe veszik a kihasználható piacokat. Az üzemek teljesítőképességét rendszerint a kínálkozó piaci lehetőségekhez szabják. A nyolc iparág ilyen teljesítőképességgel dolgozott a háború utáni esztendőkben: Termelési ágak 1920 1921 1922 1923 1924 1925 1926 1927 1928 Termelési ágak A teljesítőképesség kihasználása %-ban. Gépek, milszerek és készülékek gyártása 90 5 86 59.8 42 54.3 68.9 60.4 45.4 68.8 Téglagyártás (gépi termelés) 77 69 83 92 76 84 100 93 100 Cementgyártás 42 31.5 49.3 55.5 69.4 94 94.6 90.1 100 Gyapotipar 28.4 54 46.9 40 52.8 68.1 58.8 63.0 54.3 Gyapjúipar 67.4 85.5 76.3 73.4 66.5 72.9 67.9 76.7 80.7 Bőripar

1 98.4 83.1 43.5 43.3 60.9 64.1 62.4 63.4 70.3 Cellulóze- és papíripar 85.3 98.0 68.0 57.5 76.0 100 100 100 100 Gyuíagyártás 69.5 77.2 60.7 29.7 29.6 33.6 30.0 53.0 50.0 1 Nyolc nagyobb üzem adatai szerint. Ebből a táblázatból tekinthetjük csak át igazán a felvidéki ipar szomorú helyzetét a megszállás alatt. Mindössze három iparág volt abban a helyzetben, hogy elérhette teljesítőképessége százszázalékos kihasználását. A gépgyártás folyton csökkenti teljesítőképességét. Két mélypontot látunk, mégpedig 1923-ban, amikor csak 42 százalékos kapacitással dolgoznak az üzemek és 1927-ben, amikor a kihasználás foka csak 45.4 százalék. A téglatermelés legalacsonyabb szintje 1921-ben volt, 1927-ben már teljes kapacitással dolgoznak az üzemek, ugyanígy 1928-ban is. Ugyanez a helyzet nagyjából a cementiparban is, csakhogy itt a gyártás még mélyebb hullámvölgyből kapaszkodik felfelé. 1920-ban a teljesítőképesség foka 42 százalék, egy év 53