Felvidéki mártírok és hősök aranykönyve. Felvidéki irodalmi emlékkönyv (Budapest, MEFHOSZ, [1940])

Jócsik Lajos: A felvidéki magyarság gazdasági élete a kisebbségi sorsban

JÓCSIK LAJOS tásban éreztették hatásukat. A munkásságnak nem volt szilárd helye a termelésben. A még dolgozó gyárak tájékán hatalmas munkanélküli tartalékseregek halmozódtak fel. A gyárak elvesztették biztos piacaikat, egyszer dolgoztak, másszor kénytelenek voltak leállítani termelésüket. A gyáripari termelés képe teljesen egyenlőtlen, olyan változásokat mutat, mintha állandó válsággal küzdene. A felvidéki ipari termelés válsága valóban állandó volt. Erről győz meg bennünket az alábbi táblázat nyolc termelési ág termelési képével: Termelési ágak 1920 1921 1922 1923 1924 1925 1926 1927 1928 Termelési ágak A foglalkoztatott munkások száma Gépek, műszerek és készülékek gyártása 1078 1014 749 515 663 829 751 575 809 Téglagyártás (gépi termelés) 520 490 513 617 541 546 649 586 645 Cementgyártás 39 292 476 513 642 870 877 1000 1050 Gyapotipar 1637 3138 3599 2883 3400 4051 3705 3798 3425 Gyapjúipar 3423 4554 3609 3389 3808 3810 3605 3416 3798 Bőripar

1 1167 985 594 467 606 723 669 752 883 3936 Cellulóze- 'és papíripar 4331 4001 2647 2635 3021 3250 3700 3438 883 3936 Gyufa gyártás 763 844 671 502 594 555 570 556 370 1 Nyolc nagyobb üzem adatai szerint. A termelési ágak közül a gépgyártás nem éri el egyetlen esetben sem az első «békeév» színvonalát a foglalkoztatott munkások számában. 1928 némi emelkedést hoz az előző évekkel szemben, de 1920-hoz viszonyítva a csökkenés több, mint 20 százalék. A téglagyártásban általános emelkedések váltogatják egymást. A cementgyártásban általános emelkedést látunk, ami annak tudható be, hogy ez az iparág a háború után fejlődött ki. A gyapotipar fellendül, 1925-ben éri el a fejlődés csúcsát, aztán enyhe visszaesés mutatkozik. A gyapjúipar nem éri el az 192l-es szintet. A bőripar visszaesik. Ez a helyzet a cellulóze és papírgyártásban is. A gyufagyártás visszaesése majdnem ötven százalék. 52