Felvidéki mártírok és hősök aranykönyve. Felvidéki irodalmi emlékkönyv (Budapest, MEFHOSZ, [1940])

Lustrum

LUSTRUM belül kiürült. Az Esztergomvármegyei Tűzoltó Szövetség közgyűlésen 1934-ben elmondotta a magyar hiszekegyet. 1938 okt. közepén pedig, az egyik hősi halált halt magyar katonának a Dunából kivett holttestét, (aki állítólag Rácz főhadnagy esztergomi áttörési kísérleténél vesztette életét) a cseh hatóságok legszigorúbb parancsa ellenére teljes egyházi szertartással eltemettette és nemzeti színű szalaggal ellátott koszorút helyezett el a sírján. Rieder Mór keresk., Királyhelmec. Rimaszombati Polgári Kör. 1846-ban alakult Kálnay Miklós és 88 társa szervezésében a nagy Széchényi István eszméinek megőrzésére és terjesztése érdekében. Az egyetlen egyesület volt egész Szlovenszkóban ahova tilos volt belépni a magán és állami tisztviselőknek, tanítóknak és tanároknak — magyar irredentaszelleme miatt. Az elcsatolás alatt 1922—1937-ig Rábely Károly vezette az egyesületet nagy nehézséges között. 1937-ben Rábely Miklóst, a legtöbbet szenvedő rimaszombati magyart választották elnöknek. A húszéves cseh megszállás alatt az egyesület nagy anyagi megpróbáltatáson ment keresztül, de a felszabadulás után, híven Széchenyi szelleméhez mégis a legtöbbet, 2500 pengőt gyűjtött a Horthy Miklós repülőalap javára. Rimaszombati róm. kath. olvasókör. 1893-ban Kuthy Antal kántor alapított* hét társával együtt. Az olvasókör célja a kalholikus bitélet felvirágoztatása, szegények gondozása és a hazafias világszemlélet elmélyítése. Az elmúlt nehéz idők alatt súlyos megpróbáltatások között megőrizte a magyar szót könyveiben és az egyik tekintélyes erőt képviselő kultúrbástyája volt az elnyomott omagyarságinak. Rískó Lajos kisbirtokos, Mátyfalva. Szül. 1882. 39 hónapot töltött a világháborúban az orosz, olasz és a román fronton. A Magyar Nemzeti Párt alapítója és buzgó szervezője. Elnöke is volt a pártnak, amiért a csehek sokat zaklatták és a községi bíróságról is lemondatták. Minden magyar ügyet és mozgalmat támogatott. Felesége Bodó Etel, 10 gyermekük van. Román József ny. gimn. pap-tanár, Beregszász. Szül. 1877 Nagypeleske. A theológiát Esztergomban végezte, 1910ben pappá szentelték. Egyetemi tanulmányai után Aradra kerül tanárnak. 1914-től 1927-ig Ungváron tanár. A csehek elbocsátották. A magyar pártoknak kezdettől tevékeny tagja. Több magyar szellemű kultúrelőadást tartott. A 20 év alatt nevelkedett kárpátaljai magyar értelmiség a keze alatt nőtt fel és a magyar szellemet és nemzeti érzést gondosan ápolta a fiatal lelkekben. A csehek irredentizmus miatt, a minisztériumból vizsgálatot is indítottak ellene. Román Lajos szenei malomtulajdonos, helyettes bíró. A szegényügyi bizottság elnöke, a húszéves megszállás alatt mindvégig a Magyar Párt tagja s a magyarság megmozdulásainak áldozatkész támogatója. Rosenbaum Lipót kereskedő, Királyhelmec. Rosenberg Izsó munkácsi születésü, pesti kereskedő. A felvidéki mozgalmak lelkes támogatója volt. Áldozatkészségével hozzájárult e mű megjelenéséhez. Rosenberg Lajos szállító, Ungvár. Szül. 1885 Jáczin. A világháború alatt a 65. gyalogezredben, majd a csendőrségnél szolgált. A cseh megszállás alatt állandóan tagja volt a Magyar Pártnak. RosenfeUl Sámuel fakereskedő, Feketeardó. Minden magyar kulturális ügy lelkes támogatója volt. Gyermekét magyar 523