Felvidéki mártírok és hősök aranykönyve. Felvidéki irodalmi emlékkönyv (Budapest, MEFHOSZ, [1940])

Lustrum

LUSTRUM szellemben nevelte. Bár anyagi érdeke megkívánta volna, a cseh nyelvet nem tanulta meg. Rosenthal Israel kereskedő, Faluszlatina. Szül. 1897 Rahón. A cseh megszállás alatt magyar volt a baráti köre, támogatta a magyar kultúrát és csak magyar lapokat járatott. Rosner Béla vendéglős. Szül. 1902 Nagyszöllösön. A M. N. P. tagja és 1928 óta a Magyar Színház Szövetkezet tagja és minden magyar megmozdulás hasznos munkása. A cseh hatóságok nemzetgyalázás címén eljárás alá vonták és elítélték. A szabadságvesztést kitöltötte. Jó magyar volt s magyarságáért a szokolistékkal szemben tettlegességre is sor került. Róth Margit illatszerész és droguista. Vágsellye. Szül. Beckó. Rétít Mór ügyvéd, Szobránc. Rozlozsnik Pál asztalosmester, Losonc. Szül. 1890 Dobsinán. 1915—18-ig katona volt. Őrmester. Kitüntetései: Boszniai érem, koronás vas érdemkereszt, TI. o. ezüst vitézségi érem, 2-szer III. o. vitézségi érem. A cseh megszállás alatt 2 hétig ült Rimaszombat börtönében a Himnusz éneklése miatt. Röszler József hentes és mészáros, Rahó. Szül. 1891 Nagybocskón. A világháborúban az orosz fronton fogságba esett. Károly cs. k. és háborús emlékérem birtokosa. A csehek többször zaklatták, mert magyarnak vallotta magát. Rubin Károly nagyszöllősi ügynök. A világháborúban mint önkéntes káplár harcolt 1916-ig, amikor súlyosan megsebesült és kórházba került. Az összeomlásig sem heverte ki sebesülését. 40 százalékos hadirokkanként hagyta el Károly kereszttel és sebesülési éremmel a kórházat, hogy utána a csehek kellemetlenkedéseit legyen kénytelen elszenvedni. Magyaros helytállásáért sok üldözést szenvedett s csak a vezetők közbenjárásának köszönheti, hogy elkerülte Illavát. RuMn Izsák vendéglős, Faluszlatina. Szül. 1889 Faluszlatinán. A csehek alatt, 1932-ben a választások alkalmával a Magyar Párt elnökének sok értékes szolgálatot tett. Fiát magyar iskolába járatta és a magyar kultúráért sokat áldozott. Rucz Ernő gutái malomtulajdonos. A világháborúban részt vett. 1917—1918-ban az orosz és olasz fronton küzdött. A magyar kultúrmozgalmak résztvevője és támogatója volt. Dr. Rudnyáinszky Béla, ügyvéd, v. országgyűlési képviselő, Budapest, ősrégi nyitramegyei család tagja. Tanulmányait Kolozsváron, Budapesten és Bécsben végezte. Nagymagyarország képviselője Galgócon és Pöstyénben. A magyar politikai életben betöltött közismert szerepe, megingathatatlan magyarsága miatt családja ősi birtokát a csehek elvették. S Özv. Sanrarjói Jánosné, a Nőegylet elnöke, Rimaszombaton. A Nőegylet 1914ben Tamásfalván iskolát építteti, de a háború miatt nemi tudták megnyitni. így az épületet katonakórháznak rendezték be. A megszálláskor a csehek lefoglalták, kisajátították, de nem fizettek és az épületet tönkretették. A csehek uralma alatt a Nőegylet magyar szociális missziót teljesített. Többszáz gyermeket nevelt fel, karácsonyonként pedig nagyon sok szegénygyermeket felruházott. Felállította a «Cselédképző Otthont», mely évenként 20—30 leányt bocsátott ki az életbe, teljesein kiképezve. A rimaszombati nőegylet tehát megtette magyar kötelességét. 524