Felvidéki mártírok és hősök aranykönyve. Felvidéki irodalmi emlékkönyv (Budapest, MEFHOSZ, [1940])

Jócsik Lajos: A felvidéki magyarság gazdasági élete a kisebbségi sorsban

A FELVIDÉK GAZDASÁGI ÉLETE /1 KISIPAR HELYZETE A cseh medence ipari termelése, amint az eddigiekből kitűnt, elsősorban külterjes irányban éreztette hatását s ennek következtében a nemzetiségi iparok tönkrementek. A hódítók ipara azonban ezáltal még nem teremteti megfelelő férőhelyet magának az új állam gazdasági életében. A hosszan elnyúló állam még mindig szorította kicsiségével, mint a spanyol csizma. Már az egész gazdasági élet a cseh érdekek ellenőrzése alatt állott, de még mindig kevés volt a piac a tizenhárommillió lelket számláló államban. Mivel lehet még tágítani a szűk kereteket? Amikor a cseh ipar teljesen felélte a külterjes terjeszkedés lehetőségeit, akkor belterjes irányba próbált új piacokat meghódítani. Elsősorban átszervezte, modernné tette termelését s ezzel a kisipar felett húzta meg a lélekharangot. A kisipar nem bírta a nagyiparral a versenyt az olcsóság tekintetében és menthetetlenül tönkrement. Ez a veszély országos méretekben mutatkozott, tehát már nem kizárólag nemzetiségi területen. A csehek kispolgári népség voltak a világháború előtt s az ember az első pillanatra azt hinné, hogy valami általános nemzetiségi bajokat okozott a kisipar országos katasztrófája. A tönkrement cseh kisiparos talált még elhelyezkedési lehetőséget, mint állami alkalmazott (vasutas, postás), vagy legrosszabb esetben mint ipari munkás. De a kisebbségi kisiparos alig változtathatott foglalkozást és életformát. Az általános baj tehát ebben az esetben is nemzetiségi vidéken okozza a legnagyobb szociális zavarokat. Báty a egymaga körülbelül hatvanezer csizmadia és cipész kisiparos munkáját tette feleslegessé. Üzemeiben egy pár cipő kézimunkájának ára 4.50—12.50 korona (1—2 pengő) volt, a kisüzem ugyanakkor 20—45 koronát (4—9 pengő) fordított kézimunkára egy pár cipőnél. Ebben a szörnyű aránytalanságban a kisiparos csak tönkremehetett. Batya behálózta az egész országot. Egy üzem sem használta ki annyira a piac belterjességét, mint ő. Utána a cseh konfekciós ipar indított hódító hadjáratot, főleg a Rolny, Nehera és a Krenek cég. Otrokovice környékén (Morvaországban) a híres morva cipő-kézműipar úgy tűnt el, hogy beolvadt Batya hatalmas üzemeibe. A morva cipészek tehát munkát találhattak ipari munkási minőségben, de a kisebbségi kisiparosok a teljes nincstelenség lejtőire csúsztak s ezek a lejtők csak társadalomkívüli helyzetbe vitték. TERMELÉS ÉS IPARI FOGLALKOZTATÁS Megállapítható, hogy az ipari és kisipari termelés óriási zavarokkal küzdött a Felvidéken. Ezek a zavarok legszomorúbban az ipari foglalkozta51