Felvidéki mártírok és hősök aranykönyve. Felvidéki irodalmi emlékkönyv (Budapest, MEFHOSZ, [1940])

Lustrum

LUSTRUM Kont István téglagyáros, Beregszász. Szül. 1899. IA cseh megszállás minden magyar megmozdulásában részt vett. A Magyar Sport-Club elnöke. Sokat tett a magyar kultúra érdekében. A csehek házkutatásokkal zaklatták. Dr. Koncz Pál pénzügyi tanácsos, a háború után részt vett a kommunistaellenes szervezkedésben, majd megtagadta a cseheknek a hűségesküt, miért is sürgősen el kellett hagynia a Felvidéket. Özvegy Korsós Ambrusné szül. Wiederspann Erzsébet, ny. törvényszéki irodatiszt neje, Komárom. Férje 1914-ben elhányt. A cseh megszállás alatt a magyar célért harcolt és minden kulturális mozgalomban részt vett. Különösen az evangélikus egyházi életben tevékenykedett. A csehek még a jogosan járó nyugdíját sem fizették. ifj. Kósa József, Budapesten születeti 1904-ben. Nagyszöllősön „Hangya" verető. A M. N. P.-nak 1923 óta tagja. Erős magyar érzése miatt az ukránok 1938-ban kiutasították. Kostyál Sándor, szövetkezeti igazgató, Budapest. Régi ínyitramegyei családból származik, a család egy része még most is ott él. Édesapja vármegyei főjegyző volt. Középiskolai tanulmányainak befejezése után kereskedelmi főiskolát végzett. Pályafutását az Angol-Magyar Banknál kezdi és csoportfőnökségig viszi, majd a 8 órai újságnál osztályvezető. Nagy üzleti tapasztalatait most a szövetkezeti eszme szolgálatába állította. A család Felvidéken maradt részének sok üldöztetést kellett, hogy elszenvedjen, a cseh politika úgy nagybátyjját, mint unokatestvéreit anyagilag tönkretette. Miniden csonkahazai megmozdulásban, mely a felvidéki helyzet megváltoztatására törekedett, tevékenyen rész t vett. Kováes Dezső, galántad fakereskedő. A világháborúban 3 évig szolgált s 75%-os rokkant volt, amikor az összeomlás bekövetkezett. Kezdettől fogva tagja az E. M. P.-nak és hűséges, áldozatos szolgája a szent magyar iigvnek. Kováeh Tihamér gyógyszerész, Komárom. Kovács Ernő, a Duna Bank igazgatója, Beregszász. Szül. 1896. A világháborúban részt vett, megsebesült és mint zászlós szerelt le. A eseti megszállás Beregszászon érte. A magyar feltámadásért vívott harcban tevékeny résztvevője és anyagi támogatója volt a magyar mozgalmaknak a kulturális és társadalmi egyesületekben. Kovács Gyula nyug. MÁV. asztalos, Nagyszöllős. Szül. 1881 Máramarosszigeten. Technológiát végzett Budapesten. Családja a borsodmegyei Kánó községből származik, régi magyar nemességgel. A Magyar Nemzeti Pártnak alapító és rendes tagja. Hazafias magatartása miatt a csehek nyugdíjazták. Két évig nem kapott fizetést, házkutatásokkal zaklatták. Kovács Irén járásbírósági kezelőnő. Átélte a román bitorlók és a cseh impérium minden brutalitását. Lelkes magyar honleányként résztvett a Magyar Párt minden mozgalmában. A magyar kultúra támogatója volt. Tevékeny szerepe miatt azt az áldozatot kellett viselnie, hogy pályatársnőivel szemben az előmenetelben visszamaradt. Kovács Jenő kereskedő, Léva. A világháborúban mint a 82. székely ezred főhadnagya vett részt. A nagyezüst, kisezüst, Károly csk. és sebesülési érem tulajdonosa. A merisovi rohamban orosz fogságba esik, ahonnan 1917-ben mint csererokkant kerül haza. A háború végéig önként tovább szolgál és ekkor jön Lévára. A csehek lefokozzák és minden 502