Felvidéki mártírok és hősök aranykönyve. Felvidéki irodalmi emlékkönyv (Budapest, MEFHOSZ, [1940])

Lustrum

LUSTRUM igényétől megfosztják. Kereskedő lesz; csak magyar alkalmazottat tart; idegen felírást üzletén nem tűr. Minden magyar megmozdulást anyagilag támogat. Kovács János géplakatos, Ipolyság. 1910től 1918-ig szünet nélkül mint őrmester szolgált a haditengerészetnél. Nem volt csehszlovák állampolgár és így csak titokban lehetett tagja a Magyar Pártnak. A választások alkalmával sokszor 15—20 ember szavazott utána. Gyermekeit magyar szellemben nevelte. Kovács Károly földműves, járási képviselő, Tamy. Szül. 1905 Tanyban. A nemzeti eszme tökéletes öntudatra ébredt benne 1926—27-ben, amikor a leitmeritzi kaszárnyában a magyarok és a németek sorsközössége elindította a nemzeti szellem diadalát. Idehaza a párt szervezését vette kézbe és mint elnök, majd mint járási képviselő dolgozott a magyarságért. Kovács Lajos nagyszöllősi kerékgyártómester. A világháború utolsó 2 évét végigküzdötte. A román, a cseh és végül az ukrán imperiumot rendithetetlen magyarságával és kitartásával végigszenvedte. A M. N. P. tagja volt. Kovács László, nagymuzsai körjegyző, a cseh megszállás után azonnal hozzáfogott a magyarság megszervezéséhez. A Magyar Párt vezető tagja volt. Nemzeti érzelmei miatt állást soha nein kapott. 1928-ban a csehek lázítás miatt börtönbe zárták. Kovács Vilmos fűszer- és vegyeskereskedő, Csata. 1916—18-ig az orosz, román, olasz és francia fronton harcolt. A bronz vitézségi és Károly csk. tulajdonosa. A cseh megszállás alatt a Magyar Párt, valamint a községi képviselőtestület tagja. Minden magyar hazafias és kulturális megmozdulásban részt vett és azokat anyagilag támogatta. A csehek túladóztatással igyekeztek anyagilag tönkretenni. Leveldi Kozma György ny. főispán. Szül. 1888 Rákospalotán. Közigazgatási pályafutását Bereg megyében kezdte. A eseti bevonuláskor menekülésre kényszerült. 1933-ban Zemplén, 1935 ben pedig Csongrád vármegye főispánja lett. Munkásságát „Egy vármegye harca és küzdelmei" c. művében megörökítette. Körper Maurusz malomigazgató, Szene. Szül. 1883 Verbó. A húszéves cseh megszállás alatt mindenben támogatta a Magyar Párt célkitűzéseit és a magyar kultúrát. A malomban a munkások és tisztviselők 99%-a magyar volt, de magyar volt az üzleti nyelv is. A magyar szellem megtartása az ő érdeme. Dr. Kőváry József ügyvéd, Komárom. Szül. 1883 Máramarosszigeten. A világháborúban mint tart. főhadnagy vett részt. Kitüntetései: két Signum laudis a kardokkal, Károly csk., sebesülési érem stb. A megszállás alatt családjával támogatta a magyar ügyeket. 1934—35-ben megtagadta az adófizetést, ami miatt a cseh hatóságok anyagi romlásba taszították. Dr. Köves Antal ny. táblabíró. Szül. 1857 Galántán. A megszállás alatt a cseh állameskü megtagadása miatt állásától megfosztották. Egyévi sikertelen kísérletezés után átjött Csonka-Magyarországra és Budapesten lett táblabíró. Áldozatkészségével elősegítette e mű megjelenését. Id. Krajník István, ibulcsúi gazdálkodó, orosz, albán, szerb frontszolgálat után a magyar szervezkedés élére állt. Húsz esztendeig volt a Párt elnöke és ez alatt az idő alatt állandóan kemény küzdelemben állt a csehekkel és a vörösökkel. Anyagiakat nem kímélve, élete biztonságával nem törődve, önzetlen, harcos ma503