Felvidéki mártírok és hősök aranykönyve. Felvidéki irodalmi emlékkönyv (Budapest, MEFHOSZ, [1940])

Lustrum

LUSTRUM szászi és vidéki csoportját. Majd a ,.Beregi Hirlap»-ot szerkesztette. Kispál János írói álnéven hazafias, irredenta verseket írt a „Prágai Magyar Hírlap"-ban és a helyi lapokban. A beregszászi Magyar Nemzeti Párt alapító és választmányi tagja volt mindvégig. Klein Simon órás, aranyműves és ékszerész, Beregszász. Szül. 1881. A világháborúban részt vett. A cseh elnyomás alatt minden magyar megmozdulásnak részese volt. A választási harcokban a Magyar Párt jelöltjeként szerepelt. Dr. Kleinberger Imre orvos, Ungvár. Kleinmann Aladár, borkereskedő. Királyhelmec. Kleilscli Kálmán OTI ker. számtanácsos, Kassa. Szül. 1893 Kassán. A világháború tart. hadnagyát az ezüst tiszti, kisezüst, kétszer bronz vitézségi érem, Signum laudis, Károly csk. ékesíti. A csehek 1938-ban letartóztatják a magyar honvédvezérkar részére teljesített szolgálatai miatt. A kassai törvényszék halálra ítéli. Fellebbezési tárgyalása előtt jön a müncheni határozat amnesztiája, így szabadlábra kerül és azonnal átszökik a trianoni határon. A magyar honvéd csapatokikai tér vissza Kassára. Feleségét, szül. Bairtos Ilonát minden alap nélkül szintén letartóztatták és közel 9 hónapig tartották vizsgálati fogságban. A család igazán átszenvedte az igazi magyar mártírsorsot. Klement István vasúti vendéglős. Szül. 1888 Füzesgyarmaton. A háborúban a szerb, orosz és román fronton vett részt és a Károly csk. és háborús emlékérem a kitüntetése. A magyarok bevonulásakor kapta üzletét. Klinczkó Gyula vezető főjegyző, Felsőbalag. Szül. 1898. Középiskoláit Rozsnyón, a jegyzői tanfolyamot Besztercebányán végezte. 1916-ban bevonult, részt vett a világháborúban, majd 19 hónapi frontszolgálat után mint zászlós szereli le. A csehek elleni járőrharcokban súlyosan megsebesült. 1926 óta mint vezető jegyző működött Atmágy községben. Az utolsó cseh mozgósítás alatt megtagadta egy memorandumnak az aláírását, melyben a csehek községének Szlovákiához való csatolását kérték. Magyarsága miatt sok üldöztetésben volt része. 1939 óta Balag község vezető jegyzője. ifj. Küsz János áll. tanító, Faluszlatina. Szül. 1904 Aknasuhatagoin. A cseh megszállás alatt a magyar kultúra lelkes apostola volt. Nem kímélt sem pénzt, sem fáradságot, ha a magyar szellemről volt szó. Az anyaországba utazott, hogy merítsen a magyar lélekből és ezt hazavigye rab testvéreinknek. Nemcsak az iskolában, hanem azon kívül is terjesztője a magyar nyelvnek és műveltségnek. A Magyar Nemzeti Tanácsnak és a Magyar Pártnak tagja. A magyar honvédség fogadtatási bizottságának lelkes munkatársa. Knapp Ignác drogériatulajdonos, Léva. Mint tartalékos hadnagy végigkíizdötte a világháborút úgy az orosz, mint az olasz fronton. Magyar magatartása miatt túladóztatásban volt része. Kóber Hugó tisztviselő, Komárom Szül. 1896. 1914-ben mint tényleges került az orosz harctérre. A graskufi ütközetben (1914 nov. 1.) sebesülten orosz fogságba jutott; hat évet töltött Szibériában. Hazakerülve, 1921 óta dolgozott önzetlenül hazája felszabadításán. 1936 febr. 13 án a csehek letartóztatták és 13 évi fegyházra ítélték, amiből 32 hónapot töltött Pozsonyban és Illaván. Szabadságát a müncheni határozatnak köszöni. Kocsis Mihály, beregszászi lakos; tizedes, orosz, román és olasz frontszolgálat után nagy ezüst és bronz vitézségi ér500