Felvidéki mártírok és hősök aranykönyve. Felvidéki irodalmi emlékkönyv (Budapest, MEFHOSZ, [1940])

Lustrum

LUSTRUM sokszor zaklatták házkutatásokkal és a túszok jegyzékébe is fel volt véve. Dr. Kalmár Miklós, légrádi születésű ügyvéd. Hadapródi rangban harcolt a világháborúban, míg orosz fogságba nem került. Résztvett a magyarság kultúrális harcában s a kárpátaljai színházi szövetkezetnek áldozatos igaz­gatósági tagja volt. Dr. Kaminszky József, ungvári árva­széki elnök, felsőházi tag. Szül. 1878, Rá­kócon. A háborúban az orosz fronton harcolt, majd három évi fogságból ha­zatérve, 1919-ben Ungváron a Kárpát­aljai földmíves Szövetség megalapításá­val a magyar pártokkal együtt felvette a harcot az elnyomó cseh uralommal. Et­től kezdve állandó üldözések közepette végezte hazafias munkáját s számtalan esetben dúlták fel házkutatásokkal la­kását. Kanner Jenő terménykereskedő, Nagy­bocskó. A csehek magyarsága miatt el­nyomták. Kanyó Antal magáinzó, Ipolyság. Állam­polgárságának rendezetlensége arra késztette, hogy a politika kikapcsolásá­val a magyarság társadalmi megmoz­dulásaiban vegyen részt. Állampolgár­ságot sohasem kért, de azért később nyíltan is a Magyar Párt tagja lett. Fia Antal az olasz fronton 1915-ben hősi halált halt. Dr. Kanyuk Miklós kör orvos, Király­háza. Szül. 1900 Ungváron. Résztvett a világháborúban. A cseh megszállás alatt a magyar kultúra igazlelkű harcosa Kárpátalján. Kisfia négyéves korában, a cseh és ukrán uralom alatt nyíltan énekelte a magyar himnuszt. Közismert magyar érzései miatt üldözték a csehek, az ukránok pedig még családjától is el­szakították. Büntetésből egy kis eldu­gott faluba helyezték. Kara István gazdálkodó, a Magyar Párt alelnöke. Résztvett a világháborúban. 1915-ben hadifogságba esett. A kisezüst és bronz vitézségi érem tulajdonosa. Már a Magyar Párt zászlóbontásánál tagja volt a szervező tisztikarnak. Erős aka­rattal azon volt, hogy a megfélemlített népet egy táborba gyüjthesse. A csehek mindent megtettek, hogy büntetésekkel és más zaklatással munkáját megnehe­zítsék. id. Kardoss Győző, az Egyesült Magyar Párt körzeti főtitkára Vágselyén. A vi­lágháborúban huszárőrmester, számos katonai kitüntetés tulajdonosa. A cse­hekelleni fegyveres ellenállás megszer­vezője és a Júniusi Bajtársi Szövetség tagja. 1938-ig a Szlovenszkói Tűzoltó­szövetség parancsnokhelyettese volt. Akkor a magyar tűzoltóság elszakadt a szlovenszkóitól s ő az önkéntes tűzoltó­alakulatokból egszervezte az Országos Magyar Tűzoltószövetséget, melynek fő­parancsnoka lett. Tűzoltói munkásságát tizennégy kitüntetéssel ismerték el. A magyar tűzoltóság elszakadása és meg­szervezése miatt útlevelét elkobozták, rendőri felügyelet alá helyezték és soro­zatos házkutatásokkal zaklatták. Kattner Sándor vármegyei gazdasági intéző. Szül. 1900 Svedlár. Lakik Nagy­szőllősön. A világháborúban az olasz fronton mint az 5-ös honvédhuszárez­red egyéves önkéntese harcolt, ahol meg is sebesült. Leszerelése után a székely­hadosztály harcaiban vett részt. 1924 óta Nagyiszöllősön telepedett le, ahol lel­kesen kér részt a Magyar Párt munká­jából. A novemberi események idején fontos és veszélyes szerepet vállalt a hírszerzés és előkészítés terén, mint összeköttetéssel rendelkező, kellő ipfor­mációt tudott adni a magyarságnak. Katz Jakab fakereskedő, Királyhelmec. Kaufer Izrael textilkereskedő, Rahó. 496

Next

/
Thumbnails
Contents