Felvidéki mártírok és hősök aranykönyve. Felvidéki irodalmi emlékkönyv (Budapest, MEFHOSZ, [1940])

Lustrum

LUSTRUM nagykáilói Kállay Elemér, felvidéki származású, budapesti lakos, a cseh megszálláskor birtoka jelentékeny ré­szét elvesztette. A magyar igazság ren­dületlen harcosa. id. Keisz Ferenc ny. bányatisztviselő, Aknaszlatina. A Magyar Párt és a Ma­gyar Nemzeti Tanács tagja. Kiemelkedő bátor tevékenységet fejtett ki az 1932. évi képviselőválasztások idején, amikor egzisztenciáját veszélyeztetve agitált a kisebbségi magyar képviselőjelölt érde­kében. Fiát magyar tanítónak nevelte. Dr. Keleti Imre biztosítási tisztviselő, középiskolás korában résztvett a komá­romi magyar mozgalmakban. A megal­kuvást nem tűrő ifjút 17 éves korában utasították ki Csehszlovákia területéről. Dr. Keleti István, komáromi születésű O. M. /B. I. központi főorvos. A háború­ból hazatérve a tudományegyetemi kar­hatalmi századnál teljesített szolgálatot. Megpróbált szülővárosában, Komárom­ban letelepedni, de a csehek elfogták és börtönbe zárták. Sikerült megszöknie és visszajött Budapestre. Keine László cukorgyári cégvezető. Nagysurány. Szül 1889 Klin. A világhá­borúban főhadnagy volt. A nagyezüsttel tüntették ki. A cseh megszállás alatt a magyarság ügyét támogatta, azonban sohsem politizált. Kern Oszkár kereskedő, Léva. Mint a Lévai Kereskedelmi Csarnok elnöke és a lévai járási Ipartársulat alelnöke a húszéves cseh megszállás idején a ker. magyar kereskedelem és ipar gazdasági érvényesülésének előmozdításán és az érdekképviseleti szervek útján a kisebb­ségi magyarság jogainak elismerésén munkálkodott. Mindenkor lelkes és cél­tudatos munkása volt a magyar keres­kedelemnek és vezető egyénisége a lévai magyar közgazdasági életnek. Kölcsey Kende Mihály ungvári sziile­tésü budapesti kereskedő, százados, szá­mos katonai kitüntetés tulajdonosa. Ma­gyar becsülete nem engedte meg, hogy a cseh hadsereg tagja legyen, átjött a csonka hazába s itt tevékeny résztvett a nemzeti erők újjászervezésében. Odaát maradt családja a cseh politika követ­keztében vagyontalanná lett s valahány­szor átment látogatásukra, mindig sú­lyos zaklatásokat kellett elszenvednie. Kölcsey Kende Pál ny. huszárezredes, ungmegyei földbirtokos családból szár­mazik. A cseh földbirtokpolitika követ­keztében jelentős veszteségeket szenve­dett s a megszállás alatt egyszer sem mehetett haza. Dr. Kenessey Kálmán, m. kir. meteoro­lógiai int. főnöke Ógyallán. Szül. 1890 Budapesten. 1913 óta végez — ma is — az intézetnél tudományos munkát. A felszabadulás óta az intézet vezetője. A megszállás ideje alatt kezdettől tagja volt az Egyesült Magyar Pártnak; a Jó­kai-egylet alelnöke éis ref. egylh. hat. ta­nácsbíró. A Szemke választmányi tagja és ily minőségben élénk résztvett a ma­gyarság kulturális életében. Kerekes Géza. Szül. 1890 Nagyszöllö­sön. A háború kitöréséig a Máv szolgá­latában állt és a háború után ismét a vasúthoz ment vissza. A fokozódó cseh üldözések ellenére 1925-ben belépett a Magyar Pártba s annak mindvégig áldo­zatkész, harcos tagja volt. Kerekes Lajos gazdálkodó. Búcs. Édes­atyja mellett, aki a Magyar Párt hely­beli szervezetének megalapítója és el­nöke volt, a jegyzői tisztséget töltötte be. 1938 óta a Magyar Párt helyi cso portjának elnöke. A bucsi magyarság egységbetömörítése, politikai és gazda­sági jogainak védelme körül kifejtett te­vékenysége általános megbecsülést ér­demelt ki. 497

Next

/
Thumbnails
Contents