Felvidéki mártírok és hősök aranykönyve. Felvidéki irodalmi emlékkönyv (Budapest, MEFHOSZ, [1940])

Jócsik Lajos: A felvidéki magyarság gazdasági élete a kisebbségi sorsban

JÓCSIK LAJOS csehországi hatalmas konkurrens iparok versenye következtében mennek tönkre és engednek saját pusztulásukkal helyet és terepet nekik. A rozsdásodó gyárak, néma kémények, hangjukat vesztett hámorok és sötéten hallgató bányák jelzik csakhamar a cseh megszállás hatását a Felvidéken. De meg kell állapítani, hogy a csehek nem építettek le minden iparágat a Felvidéken. Teremtettek is és fejlesztettek is bizonyos iparokat. Fejlődésnek indult elsősorban az élelmiszeripar. A csehek iparpolitikája azt a célt szolgálta, hogy agrárvidékké fejlessze vissza a Felvidéket. A cseh medencének ugyanis élelmiszerekre volt szüksége. Minden élelmiszert felvettek a cseh városok, ezért indult fejlődésnek, ezért indulhatott fejlődésnek az élelmiszeripar a Felvidéken. De meg kell állapítani, hogy ebben is ugyanaz a lörekvés domborodik ki, mint az ipari leépítésekben. Mindkét, bár ellentétes irányú jelenség azt az egy tényt bizonyítja, hogy a csehek gyarmati sorba süllyesztették vissza a Felvidéket és az ott lakó népeket és nemzetiségeket, elsősorban a magyar kisebbséget. De ez a gyarmati helyzet sokkal egyoldalubb volt, mint a szorosabb értelemben vett gyarmatok esetében. A gyarmatokon az ipari termelés nem fejlődik vissza. Sokszor láttuk már a történelemben, hogy éppen a gyarmatos anyaország hat ösztönzően a gyáripar fejlődésre a gyarmatokon, melyek gazdaságilag és társadalmilag megerősödve sokszor el is szakadnak az anyaországtól. A Felvidéket csak nyersanyagtermelésre, a gyarmati helyzet legalsó fokára korlátozták. A fentemlített akadályokkal nem küzdöttek aztán azok az iparok sem a Felvidéken, melyeknél az ipar természete kizárta a cseh iparok versenyét. Ilyen iparág volt a villamosáram fejlesztése. Áramot nem lehetett szállítani ezerkilométerekről, a Sumava vagy az Óriáshegység aljáról a Felvidékre. A CSEHEK IPARPOLITIKÁJA A hatalmas csehországi ipar puszta léte is olyan volt a felvidéki ipari termelés számára, mint valami elháríthatatlan természeti csapás, amit kikerülni nem lehet. A csehek emellett aztán iparpolitikájukkal is megtetézték ezt az önmagánál fogva is végzetes természeti csapást. Mesterségesen is súlyosbították a felvidéki és általában a nemzetiségi ipari termelés helyzetét. Erre állították be iparpolitikájukat s annak egész rendszerét. Mik voltak ennek a gyilkos iparpolitikának eszközei? Elsősorban kétféle tarifát tartottak fenn a vasúti személy- és teherforgalomban. A Felvidéken magasabbak voltak ezek a tarifák, mint a történelmi tartományokban, Cseh- és Morvaországban és Sziléziában. Ez a különbség a régi magyar és osztrák tarifarendszer eltéréseiből származott, amit a csehek 48