Felvidéki mártírok és hősök aranykönyve. Felvidéki irodalmi emlékkönyv (Budapest, MEFHOSZ, [1940])

Lustrum

LUSTRUM nemzet ügye mellett. A magyar pártot úgy erkölcsi, -mint «anyagi támogatásiban részesítette. Leányait — Margitot és Sze­rént — magyar nevelésben részesítette. Tanítónői oklevelet szereztek, de ma­gyarságuk miatt álláshoz nem jutottak, úgyhogy Szerén leánya 1925 óta az anya­országban működik. A család feje, Fö'ld­váry Keresztély kórházgondnok, ia ma­gyar párt lelkes tagja volt, 1929-ben el­húnyt. Freund Benő vaskereskedő, Érsekújvár. A politikától távol, a magyarság küzdel­meit önzetlenül, anyagilag támogatta. Friedmann Dezső vendéglős, Szöllős­végardó. [A megszállás alatt ápolta a ma­gyar nyelvet és a magyar kultúrát a túl­nyomórészt ruszin lakosság között. Ifj. Friedmann József kereskedő, Király­helmec. Friedmann Leib Kaufmann vegyes- és terménykereskedő, Rahó. Friml Gyula dr. ügyvéd, Ipolyság. Érett­ségi vizsgát Ipolyságon tesz; jogi tanul­mányait Prágában folytatta. 1935 óta ügyvéd. Egyetemi hallgató korában a fő­iskolások egyesületének, 1927-től pedig a Magyar Párt tagja. Vezető tagja a Kat. Legényegyletnek és Sport-Clubnak; ren­dezője a magyar kulturális estéknek és műkedvelő-előadásoknak. Édesapja rej­tette el a kir. törvényszék zászlóját és ő juttatta el az anyaországba; ez a zászló lesz kitűzve ia kir. törvényszék épületére, lia azt újból felállítják. Fuchs Géza, Érsekújvár. A világháború­ban 1914—18-ig harcolt. Százszázalékos hadirokkant. Több magyar hadi kitünte­tésen kívül tulajdonosa a német vas­keresztnek és a bolgár emlékéremnek. A cseh megszállás alatt példát mutató, gerinces, bátor magyar hazafiságával ál­talános megbecsülést érdemelt ki. Fuchs Lajos és Fuchs Dezső fakeres­kedők, Beregszász. A cseh megszállás alatt a politikai élettől távol, de a ma­gyarság kulturális, társadalmi és sport­mozgalmaiban lelkes áldozatkészséggel, nemzethű érzéseinknek kihangsúlyozá­sával tevékenykedtek. Fuchs Leó alsóvisnyei földbirtokos. Mun­kácson, a vörösök kivonulásakor, a pol­gárőrség egyik szervező tagja lett. Házá­ban fegyverraktárt rendezett be és azt a vörösök visszatérése után hősiesen vé­delmezte. Fürst Mihály földbirtokos, Ógyalla. Szü­letett 1871-ben Bátorkeszin. Az Egyesült Magyar Pártnak az alapítástól és helyi választmányának húsz éven át tagja. A magyar gondolat és lelkiség tevékeny apostola. Magyarsága miatt 1922-ben a Csáky Károly gróf uradalmában levő bérletéből minden felmondás nélkül el­távolították. Mindenáron gazdaságilag igyekeztek — és pedig eredményesen — lehetetlenné tenni. Állandó megfigyelés alatt tartották. Vejét, leányát és unoká­ját kémkedés gyanúja miatt kiutasítot­ták. G Gaál Béla gyógyszerész, Jolsva. Született 1905-ben Tornaiján. Középiskoláit Rima­szombaton, az egyetemet Prágában, a német egyetemen végezte. 1927-től mű­ködött Rozsnyón, 1933-ban lett önálló gyógyszerész, 1935tői Jolsván él. A Ma­gyar Párt választmányi tagja, a Vörös­kereszt választmányi tagja, Jolsva város h. bírája. A csehek édesatyját kémkedés gyanújával félévig tartották bezárva a rimaszombati fogházban. Dr. Gabonás János, helyettes polgármes­ter, főjegyző, Rimaszombat. 1915-től kezdve részt vett a világháborúban, az orosz és román fronton. Megsebesült. 481

Next

/
Thumbnails
Contents