Felvidéki mártírok és hősök aranykönyve. Felvidéki irodalmi emlékkönyv (Budapest, MEFHOSZ, [1940])

Lustrum

LUSTRUM Több ihadikitüntetés tulajdonosa. A cseh megszállás alatt a város .magyar társadalmi és kulturális egyesületeinek élén rendkívül értékes hazafias tevékenységet fejtett ki. A Katolikus Kör elnöke, a Polgári Kör főjegyzője. A «Gömör» című hetilap munkatársa, szervező tisztje a rimaszombati frontharcosoknak. Gajdár József vezető főjegyző, Pelsőc. Született 1894-ben Nagyszuhán. A közigazgatási tanfolyam elvégzése után Osgyánba került gyakornoknak, majd Nagyszuhán segédjegyző lett. 1914 ben bevonult katonának, résztvett a világháborúban, majd 1918-ban tart. hadnagyként, megrokkanva szerelt le. Ezóta Nagyszuhán mint vezető jegyző, 1934 óta pedig Pelsőcön községi vezető jegyzőként működik N. Gajdos József nagybégányi gazdálkodó, négy évig küzdött a világháborúban. A békekötés után azonnal részt vett a magyarság szervezkedéseiben és vezető tagja lett a Magyar Pártnak. Működése miatt agyafúrt ellenségeink óriási adóterhekkel nyomorgatták, de harcos hitét nem tudták megingatni. Galajda József kocsmáros, Beregardó. Az orosz fronton teljesített szolgálatot. Negyvenötszázalékos hadirokkant. A Magyar Párt tevékeny tagjaként eredményesen részt vett a cseh megszállás alatt tartott választásokon, mint magyar agitátor. 1938-ban, honvédeirik bevonulása előtt, életének kockáztatásával védelmébe vette a magyar szabadcsapiatok egy sebesült hősét, ápolta, majd felgyógyulása után visszaszöktette a határon. Galla Ferenc dir. egyetemi ny. r. tanár a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen. 1888-ban született Udvardon. A megszállás alatt a cseh hatóságok eleinte megtagadták tőle az útlevelet és később is állandó ellenségeskedéssel fogadták, valahányszor átment övéi látogatására. Egy udvardi rokonát bebörtönözték és ellene irányuló hamis vallomásra igyekeztek rábírni. Gallé Dezső íny. alezredes. Szül. 1875 Zomborban. Eperjesen érettségizett, aztán 2 évig Budapesten jogot hallgatott, miafld (katonai szolgálattételre vonult be. Áthelyezteti magát Szabadkára, ahol hadnagy, majd főhadnagy lesz, aztán Munkácsra kerül. Az orosz fronton 1916-ban foglyul esik. A fogságból 1918-ban sikerül megszöknie, hazajön és öiniként az olasz frontra megy. Az összeomláskor rengeteg viszontagság közepette Munkácsra megy, ahol ellenforradalmi tevékenységet fejt ki, részt vesz az ukránok kiverésében, később pedig a vörösök kezére kerül, akik Pestre 'hurcolják és ibebörtönzák. Hét heti vörös rabság után sikerül megszabadulnia. Visszamegy Munkácsra. Gerinces magatartása miatt azonban a csehek minden érvényesülési lehetőségétől megfosztják. Menekülni .kénytelen. Magyarországra jön és a Nemzeti hadsereg szolgálatába lép. Erre a esetiek feleségét három gyermekével együtt 1920-bain kiutasítják Csehszlovákia területéről. Számos katonai kitüntetéssel dekorált alezredesként vonul nyugalomba. Gara Márton ny. állomásfőnök, Beregszász. Született 1854-ben Sárbogárdon. A húszéves rabság alatt a magyarság nagy ügyét szolgálta. A megalakulástól tagja a Magyar Pártnak. Igaz, lelkes hazafi, aki minden mozgalomból kivette a részét. Ápolta a imagyar szellemet és harcolt a csehek minden magyarellenes tevékenysége ellen. Id. Garcsár Józseí ny. bányatisztviselő, Aknaszlatina. A Magyar Párt és a Magyar Nemzeti Tanács tagja. Minden hazafias megmozdulás lelkes és áldozatkész híve. A cseh uralom alatt megtartott vá482