Felvidéki mártírok és hősök aranykönyve. Felvidéki irodalmi emlékkönyv (Budapest, MEFHOSZ, [1940])

Lustrum

LUSTRUM ban. Az Egyesült Magyar Pártnak meg­alakulása óta tagja, kb. öt év óta itteni elnöke. Úgyszólván minden magyar tár­sadalmi és kulturális egyesület vezető­ségi tagja. Minden alkalmat felhasznált, hogy a magyarság érdekében tevékeny­séget fejthessen ki. Mint a járási tűzoltó­ság főparancsnoka, testületét magyar szellemben szervezte meg és szerepel­tette. Magyarságáért és bátor hazafisá­gáért a csehek részéről sok zaklatást kellett elszenvednie. Házkutatásokon, túszként való őrizetbevételen keresztül érte meg a felszabadulást. Munkásságá­ért az itteni magyarság sok köszönettel tartozik. Ficza József kisbirtokos, Érsekújvár. A cseh bevonulás után az elsők között volt, aki a változott viszonyok dacára lelki­ismereti kötelességének tartotta a ma­gyarság politikai megszervezését. 1924­ben szenátornak választották és ebben a tisztségében rendkívüli szolgálatokat tett a magyarság érdekél>en. 1928-ban ön­ként visszavonult a közszerepléstől és mint egyszerű párttag dolgozott tovább a felszabadulásért, 1930 nov. 21-én be­következett haláláig. Temetésén az egész magyarság őszinte részvéte kísérte utolsó útjára. Igazi magyar harcos volt. — Fia, ifj. Ficza József, mindenben követte édesatyja tanítását és lelkes odaadással végezte a reábízott feladatokat. Fischer Ábrahám Seitel gyarmatáru­nagykereskedő, Rahó. Fischer Jakab kávés, Dunäszerdahely. Az Egyesült Magyar Párt tagja. A cseh mozgósítás alkalmával kitűnt értékes, hazafias magatartásával és csehellenes­ségével. A cseh hatóságok bezárással fe­nyegették. Fischer János telekkönyvvezető, Ipoly­ság. Mint köztisztviselő nyíltan nem po­litizált, de annál inkább kivette részét a magyarság kulturális megmozdulásai­ból. A katolikus legényegylet alapító tagja, műkedvelő-előadások szervezője, rendezője és szerzője volt. Anyagilag tá­mogatta a komáromi rk. magyar pap­nevelő intézetet. Feljebbvalóival sok kel­lemetlensége volt, mert nevét nem en­gedte elcsehesíteni s kereken megtagadta egy beszéd elmondását a csehek revizió­ellenes gyűlésen. Árvába való áthelyezé­sét csapataink bevonulása akadályozta meg. Fischer Sándor fűszerkereskedő, Losonc. A csehek sokat háborgatták magyar ér­zelmei miatt; üzletén csak magyar fel­irat volt. Flaskay Miklós, nemes, ny. katonatiszt, nagytrafikos, Királyhelmec. Magyarsá­gáért öt évet ült a cseh börtönben, Lipót­váron. Földesi Gyula országgyűlési képviselő, Ungvár. Született 1875-ben, Szobráncon. Az 1920-ban megalakult Autonóm Föld­míves-Szövetség alapító tagja. A cseh fehsőház tagja volt. A visszacsatolás után magyar országgyűlési képviselő. A kár­pátaljai nyolcas tanácsadói szerv tagja. A ruszinság egyik nagy vezére. Páratlan népszerűségét a magyarság érdekében vívott megingathatatlan harcos készségé­nek köszönheti. Mint nyomdatulajdonos és könyvkiadó, példát adó módon gon­doskodik munkásai szociális jólétéről. Frank Zsigmond kereskedő, Léva. Szü­letett 1896-ban Nagykálnán. A világ­háborúban mint tart. őrmester vett részt és az orosz, román és olasz harctéren teljesített szolgálatot. Több hadi kitünte­tés birtokosa: II. ezüst, bronz, koronás vaskereszt, Károly csk., osztrák, bolgár és német érem. A cseh megszállás alatt támogatta a magyar kultúrát. Özv. Földváry Keresztélyné, Nagyszöllős. Született Fábiánházán, 1861-ben. A ma­gyar Nagyasszony hűségével tartott ki a 480

Next

/
Thumbnails
Contents