Felvidéki mártírok és hősök aranykönyve. Felvidéki irodalmi emlékkönyv (Budapest, MEFHOSZ, [1940])

Lustrum

LUSTRUM tése minden állomásán híveit a magyar nemzeti eszméhez való hűségre buzdította. Érdemei elismeréséül a Petőfi-társaság tagjai sorába választotta. Dr. Fenezik István, orsz. képv. volt kárpátorosz miniszter, Szül. 1892 okt. 13-án Nagylucskán, Bereg megyében. Középiskoláit az ungvári és beregszászi gimnáziumban végezte el. Budapesten, Bécsben, Párisban teológiai, bölcsészeti, nyelvészeti és jogi tanulmányokat folytatott és teológiai és bölcsészeti doktorátust, ezenkívül Debrecenben középiskolai tanári oklevelet és Budapesten zeneművészeti főiskolai oklevelet szerzett. Előbb az ungvári tanítóképzőben, aztán az ungvári magyar és orosz nyelvű reálgimnáziumban tanít. 1918-ban az ungvári teológia rendes tanárává, 1929-ben pedig annak ügyvezető elöljárójává nevezik ki. Politikai tevékenysége kultúrmunkából fejlődik ki. 1923-ban megalapítja a «Duchnovics» kultúregyesületet, majd a kárpátorosz cserkészek nemzeti szellemű nevelésére a «Duchnovics» cserkészközpontot. 1926-tól 1934-ig Európában és Amerikában több mint 150 előadásban ismerteti a kárpátorosz kérdést. Hazaérkezése után letartóztatták és bebörtönözték. Szabadságát a választások adták vissza: népe 'képviselővé választotta. Ettől kezdve állandó ukrán intrikák, üldözések és merényletek közepette valamennyi állami és társadalmi pozícióját elveszti, de törhetetlenül halad előre a megkezdett úton. Célja: a történelmi Magyarország feltámasztása és a kárpátorosz népnek a magyarsággal való testvéri összeforrása. 1935 március 3-án Huszton alapítója és vezére lesz a Fasiszta Kárpátorosz Autonom Nemzeti Pártnak, 1938 október tl-én Prágában kárpátorosz miniszterré nevezik ki, 1938 november 3-án pedig indítványára az összes kárpátaljai őslakos politikai pártok kimondják Kárpátaljának autonóm alapon Magyarországhoz való csatlakozását. Ferber Gyula ny. főjegyző, Gice. Szülelett 1892-ben. Középiskoláit Miskolcon és Kassán végezte. 1914—18-ig részt vett a világháborúban. Mint főhadnagy szerelt le. Kitüntetései: III. o. katonai érdemkereszt, Signum laudis, Károly csk., háborús emlékérem. 1928-ban a csehek nyugdíjazták, de a felszabadulás után ismét a község vezető jegyzője. Magyarsága miatt állandó csendőri felügyelet alatt állott a húsz év alatt. A Szemkének alapító tagja és vezetője. Ferencrendi zárda. Érsekújvár. Az érsekújvári feirencreinid a 20 éves cseh megszállás alatt a lelkipásztorkodás terén végezte azt a munikát, amelyet a rend szelleme megkíván, de sohasem feledkezett meg a hazafiúi kötelességéről. Mint Szt. Pál apostol mondja: «mindenkinek mindene lettem» — ez a rend szelleme: lelkeket szolgálni inernzeti hovatartozás mellett. Ezt a szellemet elvakult csehszlovák egyének nem ismerve, többet kívántak a rendtől. Elhangzottak olyan beszédek, napvilágot láttak olyan törekvéseik, hogy a ferencieknél meg kellene szüntetni minden magyarnyelvű isten tiszteletet. Ebbeli törekvésükben azonban nem jutottak semmire, mert a rendiház akkori elöljárója, főt. P. Csulen Kolos megakadályozta. Fereiiczy Károly 1902-ben született Tarnócon. A cseh megszálláskor, 17 éves korában, résztvesz a fegyveres ellenállásban. A túlerő visszaszorítja őket. Közvetlen bajtársai holtan maradtak a csatasíkon. Később a Magyar Párt titkára lett és Dunaszerdiahelyen, meg Komáromban működött. A visszacsatolás előtt letartóztatták, egyik börtönből a másikba hurcolták, összeverték és megkínozták. Szenvedéseinek a magyar feltámadás vetett véget. Feszty István földbirtokos, Ógyalla. Született 1897-ben. Részt vett a világháború479