Felvidéki mártírok és hősök aranykönyve. Felvidéki irodalmi emlékkönyv (Budapest, MEFHOSZ, [1940])

Lustrum

LUSTRUM lás után kiutasították szülővárosaiból. Édesapja a csehek barbár üldözése következtében megőrült és párhónapi szenvedés után meghalt. Feierstein Náthán, Benedeki községbeli földbirtokos, a cseh uralom alatt lelkesen támogatta a magyar kisebbség megmozdulásait és áldozatkészségével hozzájárult e mű megjelenéséhez. Feig Izidor vaskereskedő, Rahó. Feig Jenő fogász, Rahón. 1905-ben született. Szakképzettségét Prágában szerezte. Feiler Mayer, beregszászi fürdőibérlő, a magyar irodalom és színművészet lelkes pártfogója volt a húszéves cseh uralom alatt és nagy szolgálatot tett állandó anyagi támogatásával a beregszászi magyar megmozd ul ásóknak. Fejes János dr., OTI-ügyvezető, Kassa. 1902-ben Kisgömörön született. 1920-ban a magyar nemzeti hadsereg katonája Budapesten. 1923—26-ban a „Gömör" c. keresztény magyar hetilap munkatársa. 1927-től a ker. szoc. párt rozsnyói titkára és a „Sajó-Vidék" c. magyar hetilapot szerkeszti. Megszervezője volt a Rozsnyó-környéki keresztény magyar munkásmozgalomnak, elnöke a munkásdalárdának, alelnöke a Rozsnyói Közművelődési Egyesületnek, a magyar pártok részéről rendes tagja a városi képviselőtestületnek és több bizottságának. Ilyen tevékenység után — hisz jól ismerjük Rozsnyó város magyar vezetőinek gerinces és bátor kiállását és meg nem alkuvó nemzethűségét — természetes, hogy a cseh bíróságok több mint tíz esetben indítottak ellene eljárást, s egy alkalommal közbékeháborítás és államellenes izgatás vétsége miatt hatheti államfogházra ítélték; más alkalommal pedig háromheti fogházbüntetést kapott. Î934 októberében köztársaságellenes üzelmek miatt letartóztatták és kétesztendei börtönbüntetéssel sújtották. Büntetéséből egyetlen napot sem engedtek el, ezen indokolással: „állam- és közérdek, hogy letÖItse egész büntetését". Kiszabadulása után az Egyesült Magyar Párt központjában, Kassán, a pártlapok főszerkesztését vette át. Innét is folytatta azt a harcos tevékenységet — szervezéssel és tollal, — ami börtönbejutása előtt áthatotta. A keleti magyar keresztény munkásmozgalmak irányítója. A bécsi döntés napjaitól a Kassai Kerületi Betegbiztosító Intézet vezetője. Fejér Barna kunszentmártoni születésű, nagyszőllősi lakos. A M. N. P. megalapításában cselekvöleg közreműködött és a megszállás egész ideje alatt lelkes tagja maradt annak. A magyarság társadalmi életében részt vett és az egyesületekben is szolgálta a magyar ügyet. Fekecs Imre dr. ügyvéd, Érsekújvár. Az Egyesült Magyar Párt tagja. Becsülettel, hűséggel, áldozatkész önzetlenséggel végezte hazafias kötelességét. Fekete Béla dr. 1906-ban született Holtán, jó magyar családból. 1927-ben Pestre jött és a „Budapesti Hirlap"-ban, meg az „Uj-Magyarság"-ban éles, támadóhangú cikkekben bírálta a cseh állam magyarüldöző politikáját. Szüleinek és bátyjának sok üldözésben volt részük. Özv. Fehér Laj osné szül. Bodesényi Irma faluszlatinai ny. áll. tanítónő. Az E. M. P. tagja volt, amelynek keretében minden magyarirányú megmozdulást szívvellélekkel támogatott. A csehek zaklatták, üldözték, házkutatást tartottak nála, de csehül csak azért sem beszélt. Felhő Gyula rk. plébános, Feketeardó. Kárpátalja ruszin és szlovák községeiben a magyar kisebbség érdekében kifejtett munkássága révén hervadhatatlan érdemeket szerzett. Papi hivatásteljesí478