Felvidéki mártírok és hősök aranykönyve. Felvidéki irodalmi emlékkönyv (Budapest, MEFHOSZ, [1940])

Jócsik Lajos: A felvidéki magyarság gazdasági élete a kisebbségi sorsban

A FELVIDÉK GAZDASÁGI ÉLETE A FELVIDÉKI MAGYARSÁG GAZDASÁGÁNAK JELLEGE A háborúelőtti Magyarországnak, nem tekintve Budapestet, a fővárost, éppen a Felvidék volt iparilag legfejlettebb területe. Nagymagyarország iparpolitikája hatalmas vállalatokat teremtett itt az ország peremvidékén, ahol nyersanyag, olcsó hajtóerő és munkaerő bőven állott rendelkezésére. A kormányzatot ezenkívül olyan szempontok is vezették, hogy az ipar fejlesztésével a nemzetiségi vidékeket konszolidálja. A csehek, amikor a nemzetiségi iparok leépítését megkezdték, sokszor hivatkoztak arra, hogy ezek az iparágak kezdetlegesek s drágábban termelnek, mint a cseh ipàr, így tehát a fogyasztókat kizsákmányolják. Ők tehát gyilkos iparpolitikájukat a fogyasztók érdekvédelmének állították be. Nem kell itt arról szólni, hogy ez az állítás mennyire suta önmagában véve is, hisz ha nincs termelés, akkor nincs fogyasztás sem. Megvizsgáltam a cseh és a felvidéki iparágak fejlettségi állapotát és megdöbbenéssel elegyes meglepetéssel láttam, hogy a felvidéki iparágak nemcsak hogy elérik, hanem sok esetben túl is haladják a csehországi iparágakat a fejlettség tekintetében. A felvidéki iparágak tehát fejlettség tekintetében nem maradtak a cseh ipar szintje alatt. Polgárian fejlett élet alakult s kezdett kialakulni az északi peremvidéken, amikor a csehek megjelentek és mindent visszafejlesztettek. A kisebbségi magyarság irtózatos erővel kezdett rongyolódni és csúszni lefelé. /1Z IPAR VISSZAFEJLESZTÉSE A felvidéki iparágak közül elsősorban a nehézipart érte a visszafejlesztés. A cseh iparágak közül éppen a nehézipar volt a legfejlettebb, a leghatalmasabb, következésképpen ez tűrt meg legkevésbé konkurrens iparokat a zsúfoltságban maga mellett. A csehek hatalmi eszközökkel pusztítják el a felvidéki gépgyárakat, elköltöztetik az országból, leszerelik, vagy felvásárolják és állni hagyják. Egész vidékek pusztulnak és néptelenednek el. A vasipar megszűnésé nyomasztólag hat a felvidéki vastermelésre és bányászatra s maga után vonja ezen iparágak pangását, züllését és tönkremenését. Megdöbbentő statisztikákat idézhetnénk erről a folyamatról. Ennek mellőzésével elég csak a korompai gyár leszerelésére vagy Losonc ipari életének elnémulására hivatkoznunk s a folyamat mélysége mindenki előtt megfelelő színekben áll. Az ipari visszafejlesztés első fokán tehát a vas- és fémiparok, valamint a bányászat és kohászat bomlik és züllik lefelé. A züllés további fokán visszafejlődik az üveggyártás, a textilipar és a faipar. Ezek az iparágak is a 47