Felvidéki mártírok és hősök aranykönyve. Felvidéki irodalmi emlékkönyv (Budapest, MEFHOSZ, [1940])

Lustrum

LUSTRUM szát, de ő helyét el nem hagyta. Kezdettől tagja a magyar kisgazda, majd a magyar nemzeti, végül az egyesült magyar pártnak. A feledi járási képviselőtestületnek mindvégig tagja volt. 1937től a magyar párt járási elnöke. Az 1938-as községi választásokban elért győzelem kivívásában komoly érdeme van. A felszabadulás előtt a csehek két izben is bebörtönözték. A Felvidék felszabadulásakor mint a feledi járás magyar nemzeti tanácsának elnöke fogadta Feleden a bevonuló honvédcsapatokat. Két fiát a legnagyobb nehézségek között magyar főiskolán neveltette. Néhai Csaszin János ny. Máv. főraktárnok, Fancsika. A világháborút végigharcolta. Vitéz magatartását négy hajdikitüntetéssel jutalmazták. A magyar pártnak alapítás óta tagja. Hazafias magatartása miatt a csehek inlernálási eljárást indítottak ellene. 1934-ben bekövetkezett haláláig hűséges, lelkes harcosa volt a magyar ügynek. Felesége szül. Szabó Magda mindenben segítőtársa, igazi magyar asszony, aki férje halála után is tevékenyen résztvett a magyar megmozdulásokban. v. csicseri Csicsery Zsigmond ny. testőraltábornagy, ősrégi ungmegyei katonaföldbirtokos családból született Csicseren. Középiskolába Ungváron és Nagyszombatban járt. Pályafutását a kultuszminisztériumban tisztviselőként kezdi. Hajlamai azonban a katonai pályára vonzzák. A 62. gyalogezred kötelékébe lép és részt vesz a boszniai hadjáratban. A világháború alatt önként ment ki az orosz, romáin és olasz frontokra. 1919 februárjában számos kitüntetéssel dekorálva nyugalomba vonult. Csap község lakossága inkább lelkileg és kultúr tekintetben volt sanyargatva a megszállás alatt. Mint magy fontosság ú vasúti gócpont és határ menti község, tömve volt cseh tisztviselőkkel és alkalmazottakkal, miután az állami üzemekben vezető, felügyelő állásba magyar ember nem juthatott. A színtiszta magyar községben, —- 3572 lakosból 843 csehszlovák és orosz nemzetiségű egyént számlálták össze 1930-ban. Nyilvánvaló tehát, hogy még a törzsökös magyar családokból is elraboltak lelkeket, hogy nemzetiségi arányszámukat statisztikailag erősítsék. A szenvedés időszaka akkor kezdődött, amikor a csapi vasúti alkalmazottak megtagadták a hűségeskü letételét, s emiatt elbocsátották őket. Az ellenzéki magyar pártokban ezek a vasutasok nyíltan nem szerepelhettek, azonban választáskor, különösen 1938. év tavaszán az őslakosság zöme az Egyesült Magyar Pártra adta le szavazatát. Az államhűségi eskü megtagadása miatt nem vették vissza a CSD szolgálatába a következő volt MÁV-alkalimazottakat: Balogh Elek, Balogh Ignác, Huszár Pócsik Barna, Kazinczy Bertalain, Kántor Bertalan és Kun Lajost, akik családjaikkal sokat nélkülöztek és csak a felszabadulás reménye tartotta bennük a lelket. Fegyházbüntetést szenvedett Galló Ferenc, akit kémkedésért 6 évi fegyházra ítéltek, s ebből 4 évet kitöltött. Harcsár Sándort irredenta kijelentéseiért mint lázadót börtönözték be és tettleg bántalmázták, 1938 őszén, a felszabadulás előtt. Az Egyesült Magyar Párt vezetőségét, különösen annak elnökét, Szajkó Józsefet állandóíiin üldözték. A cseh mozgósítás idején, hogy a lakosságot megfélemlítsék, letartóztatták és túszul jelölték ki a következő csapi lakosokat: Szajkó Józsefet, Kazinczy Bertalant, Kun Bélát, Bernát Sándort, Kántor Bertalant és Klein Sándort. Fentieken kívül üldöztetésben részesültek a magyarsághoz >hű magatartásuk miatt a következő pártvezetőségi tagok: Bakcsy Gyula ref. lelkész, Koncz András pártalapító volt elnök. id. Gyiire Ferenc, Bérezik Károly, ifj. Belovics Károly, Molnár József és Kovács József. Végül 469