Felvidéki mártírok és hősök aranykönyve. Felvidéki irodalmi emlékkönyv (Budapest, MEFHOSZ, [1940])

Lustrum

LUSTRUM meg kell említenünk a község jelen­legi főjegyzőjét, Jánócsik Bélát, aki Királyhelmecen volt 8 éven át kör­jegyző, s a magyarsághoz hű maga­tartása és Magyarország javára elköve­tett kémkedés gyanúja miatt hadbíróság elé állították, ahol 5 hónapi börtönre ítélték. 1937-ben állásából elmozdítot­ták, segédjegyzői minőségben Sztrop­kóra helyezték s közvetlen a felszaba­dulás előtt került Csapra. A -börtönbün­tetés kitöltésétől a Felvidék felszabadu­lása mentette meg. Csiky Péter 38 éves géplakatos és autó­szerelő. Az udvarhelymegyei Kápolná­son született. Magyar hazáját izzóan szerető és fajtájáért keményen harcoló, áldozatos szívű tagja volt a MNP-nak. A kisebbségi harcokban meg nem al­kuvó, bátor hű fia volt nemzetének, akit kémkedésért 1924-ben le is tartóztattak és hosszabb időre szabadságvesztésre ítéltek. Úgy a Prágai Magyar Hirlap, mint a Pesti Hirlap is megemlékezett róla cikkekben. Az egyik hűséges, talpig magyar embernek nevezi, a másik a „ruszinszkói kisszékelyről" írt nagy cikket. Csóka József kőművesmester, Somorja. Szül. 1879. A világháborúban 51 hónapig volt tizedes az 5. hidászezredben. A cseh bevonulás után a ker. szoc. párt részéről résztvett a községi politikai élet­ben mint tanácstag. Résztvett a magyar­ság bizalmas összejövetelein, amelyeken megtárgyalták a magyarság mindenkori időszerű ügyeit. A csehek emiatt ház­kutatásokat tartottak nála. Élénken részt­vett az ellenzéki magyar párt tevékeny­ségében és mint választmányi tag fontos szerepet töltött be. Csókás Ignác gazdálkodó, Bart. Az egye­sült magyar pártnak helybeli ügyvezető elnöke. A világháborúban 1915-ben orosz hadifogságba került. Bart község lakosságának bizalmából erős akarattal ellenállt a csehek erőszakosságának. Az 1938-as választások szép sikerében je­lentős része volt. A megszállás alatt csempészuton megszerezte taz „Igazságot Magyarországnak" című könyvet amit titokban terjesztett. A cseh csendőrség ezért állandóan üldözte. Dr. Csopey Dénes kúriai bíró, Huszton született 1873-ban. Minden magyar meg­mozdulás lelkes híve volt s áldozatkész­ségével elősegítette e mű megjelenését. Id. Csorba András ny. pályaőr, Nagy­szöllősön. Katonaidejét Boszniában szolgálta le. Sorsa 'később a vasúthoz vitte, ahol mint pályaőr töltötte el életé­nek munkás, dolgos, nagyobbik felét. 1916-ban nyugdíjba került s zavartalan, békés nyugalmát rontotta meg 1918-ban az összeomlás. Gyermekeit magyar szel­lemben nevelte s tehetsége szerint részt­kért és vállalt sorsüldözött fajtestvérei életéből. Igaz, becsületes életet ajándé­kozott meg a sors a boldog visszatérés­sel. Kedvesen mondja unokái, a sok pöttöm kismagyar között: „Eddig mar­dosott az a tudat, hogy magyar földön születtem és cseh földben kellesz pi­henni, de háľ Istennek most már ma­gyar földben fogok nyugodni." Csuha László földbirtokos, Szobránc. öccsével, Csuha Sándor orsz. gyül. kép­viselővel együtt vezetik birtokukat. A húszéves rabság alatt a magyarság egyik vezetőtagja volt Szobráncon és vidékén. Dr. Czeiner Nándor beregszászi szüle­tésű budapesti tisztviselő; családja sokat szenvedett a cseh uralom kezdetén. Atyját elfogták és bebörtönözték, a házkutatások napirenden voltak. Végül is birtokuk elprédálása után átjöttek a csonka hazába. Czike János ref. lelkész, Tany. Duna­radványon szül. 1859-iben. A cseh meg­470

Next

/
Thumbnails
Contents