Felvidéki mártírok és hősök aranykönyve. Felvidéki irodalmi emlékkönyv (Budapest, MEFHOSZ, [1940])

Lustrum

LUSTRUM oszt. és kétszer III. oszt. vitézségi érem, Károly cs. k. tulajdonosa. Résztvett 1919-ben a csehek elleni harcban. 1936 óta az egyesült magyar párt tagja. Breznitz Miksa borkereskedő, Szene. Szül. 1901. A csehek a megszálláskor Vilmos bátyjával együtt internálták. Terésienstadtban tartották fogva ma­gyarságuk miatt. Bródy András, v. ruszin miniszterelnök, országgyűlési képviselő, megyebizottsági tag és újságíró. Szül. 1895 Beregkövesd. A világháborút tartalékos főhadnagy­ként harcolta végig, mint nagyon szé­pen dekorált tiszt 1918-ban szerelt le. A cseh megszállás alatt mint újságíró a Kurtyák-párt titkára és prágai kép­viselő. Kurtyák oldalán erőteljes és me­rész harcot folytatott a trianoni béke­szerződésben nemzetének biztosított ön­kormányzatáért. Csehszlovákia első fel­osztásakor az ungvári ruszin kormány­zat miniszterelnöke lesz, mint ilyen igyekezett a kiküzdött önkormányzatot intézményesen biztosítani. A híressé vált prágai minisztertanácson népszava­zást követelt nemzete számára; a cseh központi kormány elnöke, Sirovy tábor­nok a követelést elutasította és Bródyl lemondásra szólította fel. A ruszin mi­niszterelnök erre hajlandó nem volt és ezért bebörtönözték. Szabadságát csak a köztársaság második felosztása előtt néhány nappal nyerte vissza. Mint szlo­vák állampolgár, Szlovákiába akart visszatérni, hogy küzdhessen nemzete jogaiért, de erre már nem került sor, mert időköziben a magyar csapatok — etnigedve a meggyötört ruszin nemzet sürgető kérésének — hazáját, Kárpát­alját felszabadították. Örökké emléke­zetes marad a behívott magyar-orosz képviselőknek a magyar parlamentbe Bródy vezetésével való bevonulása és akkor tartott beszéde. Mint ország­gyűlési képviselőnek és a Russkaja Pravda kiadójának legfőbb gondját a magyar—magyar-orosz megértés ápolása képezi. Neve ma Kárpátalján fogalom; működésének ideje összeesik a ruszin nép nemzetté való formálódásának ide­jével. Bródy András erejétől és tudásá­tól még mindkét nemzet nagyon sokat vár — a közös haza érdekében. Budai József, szatmárcsekei születésű, nagyszőllősi mészáros- és hentesmester. A világháború mind négy évét végighar­colta, többször kitüntették. A MNP tagja volt. 1938 október 22-én magyarsága miatt kiutasították. Bugyik Pál gazdálkodó, Tarkoskedd. Szül. 1876. A világháborúban mint sza­kaszvezető vett részt. A húszéves cseh rabság alatt életét többször kockáztatta magyar érzelmeiért. A magyar párt alapítótagja. Négy esztendeig községi albíró és 20 éven keresztül községi kép­viselőtestületi tag. Dr. Burger Dénes ungvári születésű bu­dapesti ügyvéd, a csehek kibírhatatlan magyar üldözése elől jött csonka ha­zánkba 1919 ben. Itt állandóan résztvett a felvidéki egyesületek működésében. Hosszumezei Buzinkay Gyula ny. alezre­des. Szül. 1888 Beregszász. A világ­háború után Munkácson résztvett a polgárság megszervezésében a vörösök ellen, ezért letartoztatták. Megszállt te riileten keresztül sikerült Magyaror­szágba jönnie. C Uraji dr. Csák Géza ügyvéd, Feled. Szül. 1882 Uraj. Résztvett a világháborúban. A cseh megszállás Feleden találta. A cseh járási főnökök nem akarták el­ismerni csehszlovák állampolgárnak, hogy így megszabaduljanak tőle. Több mint 10 éven át folytatták ellene a haj­468

Next

/
Thumbnails
Contents