Felvidéki mártírok és hősök aranykönyve. Felvidéki irodalmi emlékkönyv (Budapest, MEFHOSZ, [1940])

Lustrum

LUSTRUM adta a honvédségnek. Szereplésével sok anyagi kárt okozott magának, de ennek ellenére is teljesítette kötelességét. Dr. Aranyosi Endre ügyvéd, Komárom. Dr. Ábisch Márton orvos, Rahó. 1900ban szül. Az orvosi fakultást Budapesten kezdte; az orvosi diplomát Prágában szerezte meg. 1928-tól körorvos Hahón. Magyarsága miatt sokszor voll meghurcoltatásban része. Néhai Ács Vendel munkás. Szül. 1900ban Tornócon. A magyarság hősi halottja; emlékének minden évben áldoz a magyarság. 1919 január 7

jén Tornócon a cseh megszállócsiapatok elleni fegyveres ellenállásnál elesett. A tornóci temetőben pihennek hamvai. Ádám István tervezőépítész, Érsekújvár. A világháborúban az orosz fronton küzdött. 1915 március 27-én Przemyslnél fogságba került. A fogságból 1920-ban szabadult. A csehek 1923-ban hatvan magyar intellektuellel együtt kiutasították. Később visszatért Érsekújvárra és különösen gazdasági téren a magyar iparostársadalom érdekében rendkívül hasznos szolgálatot tett. Nevéhez fűződik az ipartársulat megalapítása, amelynek első elnöke. Érdemei elismeréséül az ipartársulat örökös díszelnöknek választotta. Árvay György gyógyszerész Mátyócon született 1908-ban. A főiskolát Prágában végezte. Pályafutását Nagykaposon kezdte. 1936 óta a nagyszőllősi gyógyszertárat vezeti. Főiskolai hallgató korában a Magyar Akadémikusok Körének tagja volt, később a MNP tagja lett s mint ilyen támogatója minden magyar ügynek. Az ukrán hatóságok „nem kívánatosnak" találták s a kiutasítástól csak az óvta meg, hogy gyógyszerészekben hiány lévén pótolni nem tudták volna. K Baeliorecz István közs. bíró, Ügyaila. 1890-ben szül. A háború 3. hónapjában orosz fogságba került és Vladivoszlokban és Jekateriniburgban élt az összeomlásig. A megszállás alatt előbb a ker. szoc., majd az egyesült magyar párt tagja. A fogyasztási és értékesítési szöv. alelnöke, a gazdakör felügy. elnöke, a kultúregyesület tagja. Különösen a gazdaközönség körében tartotta ébren a magyar szellemet és ezirányban szerzett értékes érdemeket. 1938 októberében, a magyar miniszterelnök szózata napján a csehek letartóztatták, (később azonban kénytelenek voltak szabadonbocsátani. Bakajsza József r. k. kántor, Torna. Szül. 1911-ben Ungváron. A cseh járom alatt nevelkedett, de izzó hazaszeretetét ez csak növelte. 1933-ban a választásokon működik, ezért nem kap engedélyt a tanítói vizsgára. Kulturtéren minden tudását a szent magyar ügy szolgálatába állítja. Eljátssza — előzetes figyelmeztetés ellenére a „Sárga csikó" címszerepét — végleg visszautasítják a tani tói vizsgáról. A templomban eljátsza a magyar Himiniuszt, el is énekli. A csendőrök ekkor elfogják, de a magyar nép kiszabadítja. Magyar zászlót tüzet a toronyra. Este a Szózatot tanítja. A magyar csapatok bevonulása előtt megszólaltatja a harangokat, a magyarság hallja a megbeszélt jelt: magyar lobogódíszbe öltözött a község. Menekülnie kell, négy oldalról támadják cseh katonák, de derékig érő vizén keresztül gázolva szerencsésen megérkezik az anyaországba. Dr. Bakó Sándor 1906-ban született Szatmárnémetiben. A román megszállás idején menekülnie kellett. Orvosi diplomája megszerzése után egvideig Debrecenben tanársegédként működött. Jelenleg Nagyszöllősön az OTI és a Zöld kereszt orvosa. 461