Felvidéki mártírok és hősök aranykönyve. Felvidéki irodalmi emlékkönyv (Budapest, MEFHOSZ, [1940])

Lustrum

LUSTRUM Bakos Gyula gáosi villanyszerelő, a község bírája. A világháborúban a haditengerészelnél szolgált. A cseh impérium alatt a helyi ker. szoc. párt elnöke és ügyvezető elnöke ma is. Amikor bíróvá választották felszólították, hogy politikai tisztségeit legye le, de mivel ez egyértelmű lett volna a magyar párt megszűnésével, nem hajolt meg a kívánság előtt, mint ahogy elhárította magától a felkínált állásokat és 1938-ban, amint az impérium megingott, megalakította többed magával a Nemzeti Tanácsot. Elnöke: saját maga lett, titkára Dubraviczky Dezső tanító; tagok: Krizsán József, Onody István, Illés József, Takács László, Botka Károly, Jablanczay Sándor, Kissiimon József. A rend és közvagyon érdekében nemzetőrséget létesített. A megszállás utolsó napjaiban a csehek üldözése elől Losoncra mene, külni kényszerült, ahonnan a honvédcsapatokkal együtt (tért vissza az örömmámorban uszó falujába. Községének bölcs bírája, magyar fajtájának nemes hajtása és hazájának hűséges fia. Bakay István beregszászi vendéglős, bronzérmes, Károly-keresztes szakaszvezető, Durazzo, Bellagra és Otranto mellett küzdött dicsőséges tengerészeink sorában. A cseh zsarnokság alatt rendíthetetlen hittel dolgozott a Magyar Pártban és amikor megjelentek Beregszászon első szabadcsapataink, veszéllyel nem törődve, sietett támogatásukra. Hazafias magatartása miatt a esetiek Ungvárra hurcolták és megkínozták. Balogh István volóei tanító 1910-ben született Huszton ősrégi magyar nemesi családból. A szabadcsapatokkal forradatana't készített elő. Emiatt csendőrfelügyelet alá került. Minden választásnál sikeresen tevékenykedik, szóbeli és sajtópropagandát fejt ki. Lakásán maga köré gyűjtötte a magyar állameszme híveit és a magyar rádió műsorát hallgattak. A nemzetőrség megszervezésével s azon belül kemény, áldozatos szolgálat vállalásával örök érdemeket szerzett. A csehek kivonulása után állandó Szicstámadások veszélyeztették. Balogh Imre földműves, Guta. Szül. 1870. A cseh rabság alatt résztvett a magyarság nagy önfeláldozó nemzeti küzdelmében. Hiába volt a cseh ígérgetés és elnyomás, a magyar lelkekből nem lehetett kitörölni az ősi magyar fajszeretetet. Összeszorított fogakkal tűrt és várta a magyar feltámadást. Balogh Imre gutái gazdálkodó. Kisbirtokán gazdálkodik. A megszállás alatt a magyar ügyek lelkes működő katonája, az EMP-nak kezdettől fogva tagja feleségével: Nagy Cecíliával együtt. Balogh József vendéglős, Losonc. 1890ben Guszonán született. Végig küzdötte a világháborút, mint tizedes szerelt le. Négyszer sebesült. Kitüntetései, kisezüsl, bronz emlékérem, szolgálati kereszttel és a Károly cs. k. A magyar nemzeti munkáspártban nyíltan hirdette a harcot a cseh elnyomás ellen. A csehek többször indítottak pert ellene és így két évet ült különböző börtönökben. Végre 1928-ban be tudták bizonyítani a bitorlók, hogy a magyar feltámadásért folytat küzdelmet, ezért 7 évre ítélték. 1928-tól 1935-ig cseh börtönök foglya volt, ahol testileg és lelkileg összetörték. De érdemes volt szenvednie, mert a Felvidék ismét magyar! Balogh Miklós temetkezési vállalkozó és asztalos, Komárom. 1896-ban Komáromban született. A világháborúban a vasutasezredben vett részt, az orosz és olasz fronton. Vaskereszt, Károly cs. k. és háborús érem a kitüntetései. 1920-tól tagja a magyar oirsz. iker. szoc., majd az egyesült magyar pártnak. Bészitvett a választási harcokban és a kultúrmozgalmaktban. Alelnöke a kath. legényegyletnek, innét indultak ki a magyar moz462