Felvidéki mártírok és hősök aranykönyve. Felvidéki irodalmi emlékkönyv (Budapest, MEFHOSZ, [1940])

R. Vozáry Aladár: Feltámadás Keleten

FELTÁMADÁS KELETEN R. VOZÁRY ALADÁR Feltámadás Keleten (Munkács, 1938 november 2 és 3) Országgyűlési képviselő, az öslakó munkácsi hetilap volt szerkesztője. Munkácson él. M

ár Ausztria sorsának megpecsételése óta éreztük mindnyájan, kik benne voltunk, hogy Csehszlovákia életének hónapjai is meg vannak számlálva. A minden határon túl elfogult és öntelt cseh nemzeti közvélemény azonban még mindig készült a köztársaság születése húszadik évfordulójának hétországra szóló megünneplésére. Már forgalombahozták a jubileumi cigarettákat és szivarokat, — azokkal együtt hamvadt el a csehszlovák köztársaság életének tüze is. A májusban rendezett cseh mozgósítás még biztonságérzésüknek volt külsősége, a szeptember 24-i azonban már a gyorsan közelgő vég kezdetét, a csehszlovák köztársaság élete rossz regényének zárófejezetét jelentette. Szeptember 22-én Benes dr., a csehszlovák nagyság ámokfutója, még a jövő iránti teljes bizalommal fejezte be rádióbeszédét, szeptember 24-én éjfél előtt 1 órával az általános mozgósítás kihirdetését is megéljenezték még, de ami ezután történi, azt mutatta, hogy a huszadik október 28-át aligha fogják megünnepelni azok, akik annyira készültek. Jöttek naponkint, majdnem óránkint a nagy változást ígérő események. Jött Godesberg, majd München. A cseh csapatok megkezdték a kivonulást, a cseh hivatalnokok a kiköltözködést a Szudéta-földről. A mi ügyünkben azonban csak nem akart történni semmi. A magyar pártok Pozsonyban már kimondották ugyan, hogy a csehszlovákiai magyarság ragaszkodik önrendelkezési joga érvényesíthetéséhez, de nem tudtuk, hogy azok, akik a mi ügyünkben fognak határozni, majd miként döntenek. 419