Felvidéki mártírok és hősök aranykönyve. Felvidéki irodalmi emlékkönyv (Budapest, MEFHOSZ, [1940])

Kemény Gábor: Északi magyar szellem

KEMÉNY GÁBO H 1. A mérsékelt haladók. Lányi Menyhért indulásakor sok bíztató jelt adott, amit később nem váltott be. Prózája így lassan elsikkadt, mielőtt még jelentősebb eredményeket ért volna el. Művirág című regénye kisvárosi történet. Hősnője Mária, három férfi között vívódik, vágyai egymásután veszendőbe mennek, hogy végül mindent bevonjon a kisváros szürkesége. Apró házak közé beszorított kisemberek tragikuma ez, minden különösebb jelentőség nélkül. Novelláiban friss színekkel festett érzelmi pasztelleket ad. Leírásmódja és jellemábrázolása nem mutat fejlődést. Kassai író és hírlapíró. A pozsonyi és kassai rádió magyar óráinak keretében több sikerült hangjátékát adták elő. Művei: Keleti hajós (Kassa, 1927), Művirág (Kassa, 1928). Bálint Aladár egyetlen regényét a kassai Kazinczy Társaság adta ki Mudr. Darvas címmel. Sebesi Ernő, az ismert költő és színműíró szintén egyetlen novelláskötettel gazdagítja a felvidéki prózát. (Megrúgott emberek, 1929.) Az elbeszélések tárgya a háború, melynek káros következményeit, szellemi visszaütéseit ábrázolja. Szenes Piroska, a felvidéki szociális próza jelentős művelője lélektani tárgyú regényeket ír. Az utolsó úr című regénye ötlettörténet a várába zárkózó úrnőről, aki dacolva a haladással, szembeszáll a polgári renddel és bukásában «utolsó ur»-ként távozik a vidékről. Illés Endre hasonlóságot lát Mikszáth oligarcha romantikájú Beszterce ostromával. Ügy véli, hogy az írónő naturális romantikája néhol T. A. Hoffmann misztikumára is emlékeztet. Ezt az utóbbi megállapítást túlzottnak tartjuk. Az írónő elbeszélő modora távol áll a német misztikus felfogástól. Inkább sok életteli mozgás van a regényben, mely vérbeli elbeszélő benyomását kelti. Szenes Piroska társadalmi regénye Csillag a homlokán címmel a Franklin Társulat felvidéki könyvsorozatában jelent meg. Szociális érzésű, érett asszony írása, aki a kis cselédlány súlyos szociális nyomorúságában rámutat társadalmi berendezkedésünk hiányaira és jelzi a segítés módjait. Megható keretet állít a kis cselédlány sorsa köré, aki akaratlan tragikumával Kosztolányi Édes Annájára emlékeztet. Egyszer élünk regénye optimista életkép. Jedviga kisasszony című elbeszélés-kötetében naturalista ízű tárgyak sorakoznak fel. 1899-ben született Maros-Szlatinán. Hírlapíró és írónő, a pozsonyi Magyar Újság munkatársa volt. Művei: Az utolsó úr (évsz. nélk.), Egyszer élünk (évsz. nélk.), Jedviga kisasszony (évsz. nélk.), Csillag a komiokán (Budapest, 1935). Egri Viktor a kisebbségi irodalom egyik legjobb elbeszélője, kiváló 392