Felvidéki mártírok és hősök aranykönyve. Felvidéki irodalmi emlékkönyv (Budapest, MEFHOSZ, [1940])

Kemény Gábor: Északi magyar szellem

ÉSZAKI MAGYAR SZELLEM jellemző, súlyos nyelvi gátlásokkal. Rácsablakos ház című regényével jelentkezett, melyet a Pierre találkozása című nagysikerű novelláskötet követett. Az író sajátságai legjellemzőbben Demeter megtérése című kisregényében mutatkoznak. Demeter rájön anyja és gyámja szerelmére. Elhagyja a szülői házat és egy fakitermelő-vállalat telepének vezetője lesz. Elvonult életet folytat, csak a falu bérlőjének, Fábiánnak családjához látogat el időnként. Megszereti Juditot, a bérlő lányát, de végzetére a lány anyja belészeret. Judil megtudva ezt, szakít Demeterrel, mire az öngyilkosságot akar elkövetni. Hosszas töprengés után meggondolja magát és visszatér a városba anyjához, akinek megbocsájt. A regény menete zavaros, a tartalmi összefüggések néhol hiányzanak, az író elnagyolt társadalmi képet ad. Érdekessége a felvidéki kulörlokál, mely azonban nélkülözi a kisebbségi jelleget. Mesesxövésében indokolatlanul hat a naturálista történet visszás hangulati befejezése. Alakjai sokoldalúan megvilágított egyéniségek. Fölkél a nap című művét világnézeti regénynek szánta s a háború utáni zűrzavarban sodródó munkásban irányzatos szószólóját mutatja be a szociális vajúdásnak. Utolsó regénye, az Égő föld, a népvándorlás korából meríti tárgyát. A nomád longobárd nép harcias vezérének, Alboinn&k sorsáról szól a történet. A király és asszonya, Rozamunda alakja eléggé korhű, a történeti keret, Délkeleteurópa népvándorlás-korabeli története alapos előtanulmányokon épül fel, de a gvorsmenetü regény szerkezete széthulló, az író nem képes egységbe fogni a szétágazó történetet. Egri Viktor szociális érzésű író, erős elképzelő és jellemző készséggel. Átfogó létkérdések foglalkoztatják, de nem jut el azok megoldásáig. Szociális kiállásai részletkérdéseken sikkadnak el, mint fölényesen kezelt tárgyainak nagyrésze és a művek szerkezete sem nyugszik biztos alapokon. Az íróra döntő hatást gyakoroltak a hárorús élmények. Legsúlyosabb kifogásunk az általa használt prózai nyelv ellen szól. Nem él a magyar irodalom által meghatározott irodalmi nyelvvel, regényeinek nyelvezete kispolgári köznyelv, mely pongyolaságával lerontja a történetek művészi hatását. Novellában erősebb, mint a határozott szerkezetet követelő regény műfajban. Történelmi érzéke kétségtelen, bár az Égő földben, egyetlen történelmi regényében, sok érzelmi képzetet vegyít a történelem által meghatározott tények közé. 1898-ban született Nagyszombatban. Hírlapíró és publicista, a Prágai Magyar Hírlap munkatársa volt. Művei: Rácsablakos ház (Budapest, 1923), Pierre találkozása (Berlin, 1926), Demeter megtérése (Berlin, 1928, II. kiadás, Kassa, 1935), Fölkél a nap (Pozsony, 1928), Süllyedő partok (Prága, 1930), Égő föld (Budapest, 1937). 393