Felvidéki mártírok és hősök aranykönyve. Felvidéki irodalmi emlékkönyv (Budapest, MEFHOSZ, [1940])

Kemény Gábor: Északi magyar szellem

KEMÉNY GÁBO H melyben töretlenül hisz, mert őszinte remény élteti az emberek kis boldogságaival szemben. Szereti az embert, annak könnyű problémáival, szívesen ábrázolja küzdéseit és rajongásait. Naturalizmusára kétségtelen hatással volt az irány általános korszelleme, melyet az érző ember ideálizmusában oldott fel. Néha oly erős színeket használ, mint Klábund vagy Stefan Zweig, máskor éncélúan problémátlan, mint Schnitzler. Meseszövésében még nem állapodott meg teljesen. A cselekmény nem a szereplők jellemeihez igazodik nála. Váratlan motívumok különös, sokszor indokolatlan mellékesemények vezetik történeteit az érzelmekre épített világnak, melynek kiváló ismerője, bátorhangú kutatója. 1897-ben született Beregszászon. 1921-ben szerzett oklevelet a budapesti műegyetemen. Ezt 1928-ban Brünnben nosztrifikáltatta. A Tátra irodalmi folyóirat szerkesztője volt. Művei: Novellásköngv (Kassa, 1922), Tavaszi vallomás (Berlin, 1923), A szép Angéla háza (Pozsony, 1927), Mirákulum (Kassa, 1933), Két part közt fut a víz (Budapest, 1936), Sziklán cserje (Kassa, 1937). Keller Imre, a felvidéki irodalom egyik legjellemzőbb humanistája, mint esztéta, irodalomtörténész és regényíró fejtett ki széleskörű munkásságot. Irodalmi mozaikok című tanulmánysorozata a kisebbségi irodalom első jelentős esszé-gyüjteménye. Az író életműve a Chopin élete és szerelme című zenetörténeti tanulmány, a felvidéki magyar irodalom legjobb esztétikai munkája. Részletesen foglalkozik Chopin lelkiségével, a zeneszerzőre ható korszellemmel, regényes életrajzát, lelki berendezését és zenei elemzését adja. Társadalmi regénye, Tisztán egy életen át a kisebbségi irodalom korán elhunyt tragikus költőjének, Meréneyi Gyulának eszményített életrajza. Az államfordulat előtt a kassai leánygimnázium igazgatója volt. A csehek állásából elbocsájtották, hosszú ideig nagy nyomorban élt. Később a Kassai Újság belső munkatársa és színikritikusa lett. Művei: A hideg szemmel nézett antiszemitizmus (Rimaszombat, 1922), Erotika és modernség (Kassa, 1923), Irodalmi mozaikok (Kassa, 1926), Chopin élete és szerelme (Kassa, 1931), Tisztán egy életen át (Kassa, 1936). Juhász Arpád, a kisváros regényírója Űri kaszinó című regényé-ze! mutatkozott be. A vidéki város úri kaszinó létesítését határozza el, melynek vezetésére a másodvirágzását élő szépasszonyt és húgát kérik fel. A városka nyugalmát felkavarja az asszony és kihívja maga ellen a feleségek ostromát. A történet szenvedő hőse a fiatal lány, aki mindenáron férjhez szeretne menni, de kísérletei nem sikerülnek. Véletlenül útjába kerül a fővárosi festő, aki portrézni jött a vidékre. A hiszékeny lány elfogadja a léha férfi udvarlását, de mikor a festő szó nélkül eltűnik, öngyilkos lesz. 388