Felvidéki mártírok és hősök aranykönyve. Felvidéki irodalmi emlékkönyv (Budapest, MEFHOSZ, [1940])

Kemény Gábor: Északi magyar szellem

ÉSZAKI MAGYAR SZELLEM A regényben határozott drámaiság jelentkezik, mely a selejtes írásmodor ellenére is figyelemre méltó. Alakjai viszont vértelen fantázialények. Juhász szeret ötletekre építeni történeteket, mint azt a Hamlet, dán királyfi modern, nagykapitalista keretbe átállított meséje mutatja, de meg tudja találni a sajátosan területi motívumokat is, így a Murin ház című társadalmi irányregényében. Az író folyamatos elbeszélő, regényeinek szerkezete átlagos. Jellemzései külsőlegesek. írásaiban kevés a helyi vonatkozás, meseszövésében sok a sablon. Hírlapíró és publicista volt, egyidőben a kárpátaljai magyar színtársulat, később a kassai Rádió magyar osztályának igazgatója volt. Művei: Gobelin (Kassa, 1913), Aranypohár (Kassa, 1916), Űri kaszinó (Kassa, 1926), Búcsúzó (Kassa, 1928), Hamlet, dán királyfi (Kassa, 1929), Murin ház (Kassa, 1932). Sándor Imre első írásai a Nyugat hasábjain jelentek meg. Később színmüírással is foglalkozott, valódi terrénuma azonban a próza. Elbeszélésben erősebb, mint regényben. Asszonyok című elbeszéléskötete a kisebbségi irodalom első éveiben meglepetésnek számított. Lángoló út című szerelmi regényét Barta Lajos adta ki az írók kiadóvállalata akció keretében. 1892-ben született Pápán, a Prágai Magyar Hírlap belső munkatársa volt. Művei: Boldogság (Budapest, 1918), Asszonyok (Kassa, 1920), A lángoló út (Pozsony, 1928). A felvidéki magyar irodalomnak legnyugatosabb publicistája és regényírója kétségkívül Neubauer Pál. Művei nagyrészt német nyelven jelenlek meg. Ilyen első jelentős prózai kísérlete a Marie című regény, érdekes szerelmi háromszög története. Az író a lélektani problémák szakembere. Magyar nyelven kiadott Mi közöm hozzá? című kétkötetes regénye is lélektani elemzés. Hőse Stüssel Mátyás, a nyugati kultúrák és forradalmak eszméivel kacérkodó középosztályi ember, akinek lelki forrongásában a háború utáni értelmiség gyökértelenségére és szellemi diszharmóniájára mutatott rá. A regényt a fővárosi kritika is őszinte elismeréssel fogadta. Az Űj Kor Dosztojevszkire emlékeztető írást lát benne, a Pester Lloyd az egyén és a kollektívum közötti, művészi erővel ábrázolt roppant küzdelmet emeli ki, a Nemzeti Újság a felvidéki irodalom kiforrott művének, a lázadó európai és a művész vallomásának mondja a regényt. Neubauer Pál az európai író típusa a felvidéki irodalomban. Szerepe hasonló Máraiéhoz, de ő kisebbségi területen bontakozott ki. Filozófiai iskolázottsága kétségtelen s ez igen sokszor a meseszövés rovására megy, mert problématikája annyira zsúfolt, gondolatokkal és szemléletekkel terhes, hogy ezek miatt háttérbe szorul a regényeket mozgató külső történés. A Neubauer-írásokra jellemző, hogy mint Thomas Mann Varázshegyében, az ő regényeiben is alig történik valami. Szellemi forradalmak játszódnak le 389