Felvidéki mártírok és hősök aranykönyve. Felvidéki irodalmi emlékkönyv (Budapest, MEFHOSZ, [1940])

Kemény Gábor: Északi magyar szellem

ÉSZAKI MAGYAR SZELLEM leszkedni az új idők keretébe. Mihály foglalkozása ép úgy lerí érzelmi habitusáról, mint az a megoldatlan vergődés, mely Nyékhegyi Zsuzsival szemben eltölti. A választott férfinek nincs elég lelki ereje ahhoz, hogy barátját boldogtalanná tegye, de a maga helyzetét sem tudja tisztázni a lánnyal szemben, annak határozatlansága miatt. így Mihály tragikuma befejezett tény a váratlan találkozás pillanatától. Darkó lélektanisága mégis leköt. Mihály elvész, de bukásában magával rántja a történet összes főalakjait. Mihály öngyilkos, Géza boldogtalan lesz, Zsuzsi örökre elveszti az igazi szeretetet, Nyékházyt lánya Jánosz-arcúsága töri meg. A felvetett kettős problémát, az elsikkadó középrétegek tragikumát és a hősöket mozgató különös szerelmi történetet megoldotta az író, szerkezetileg azonban jelentős kívánnivalókat hagy hátra a regény, mely teljesen a mellékesemények sodrára van építve. A jellemzésben sokkal sikerültebb munkát végzett Darkó. Béry Balogh Mihály egyéniség. Vergődésében az elmúlt úri világ gesztusai lázonganak. A hős két társadalom határán jár anélkül, hogy egészen belekapcsolódnék a megváltozott élet forgatagába. Zsuzsi alakja nincs eléggé kielemezve. Hiányzik benne a maga sorsát irányítani akaró nő öntudata, mellyel elejét venné a sorozatos tragédiáknak. Az estélyen színt kellene vallania, ha valóban szereti Mihályt, mégsem teszi, mert nincs tisztában önmagával. Másnap azzal indokolja érzelmi ingadozását, hogy ismét Géza felé közeledik, amit nem tud elhitetni velünk az író, mert minden szavában Mihály iránt érzeti szerelme mutatkozik meg. Jelleme kuszált, végleteken mozgó, ami a regény kifejtését is befolyásolja. Sorsát ez a habozás sodorja a tragikum felé s a mindjobban bonyolódó lelki válság, mely a hősnőt hatalmába keríti, kiváló lélektani lehetőségeket nyújt az írónak, melyeket az teljes mértékben kihasznál. A regény többi szereplője a tragikum szempontjából másodrendű. A Szakadék elbeszélő nyelve széles lüktetésű, zamatos prózai nyelv, amit az időrendben utána megjelenő népi novellákban is tapasztalunk. Kisebbségi sorsregénye, az Égő csipkebokor az idegen uralom alá került magyar falu elszegényedett feldesurának történetét mondja el. Bódy Gyuri tüdejével pihen a tátrai szanatóriumban, ahonnan faluja hazahívja, hogy politikai vezetője legyen, de ő közben találkozik a miniszterrel, aki többségi pártcélokra szeretné felhasználni. Bódy tévedésből egy magyarul nem tudó gyülekezet előtt mondja el programmbeszédjét s ezzel dicstelen politikai pályafutása véget is ér, de megnyílik szíve övéi iránt és megérti az új történelmi helyzetben szükséges magatartás jelentőségét. A regény céltudatosan felépített egység, színdús leírásokkal, művészi helyzetképekkel, fordulatos meseszövéssel. Tárgya a nehézléptű kisebbségi sors, még egyszer megihleti a Í írót a Deszkaváros történetében. Az új történelmi helyzet valódi tükre, az igazi Kisebbségi Regény azonban Darkó tollából sem születik meg. 385