Felvidéki mártírok és hősök aranykönyve. Felvidéki irodalmi emlékkönyv (Budapest, MEFHOSZ, [1940])

Kemény Gábor: Északi magyar szellem

KEMÉNY GÁBO H ban adja Darkó írói elemzését. Győry helyesen mutat rá a szociális problémák és lelki szenvedélyek tudatalatti kopcsolatára, ezek mindenkor együtt járnak az író regényeiben. Darkó a két kisebbségből összetett felvidéki író lelkében már a Felvidékhez tartozik, de gondolkodásmódjában, képeiben, stílusában még mindig székely és ez az attitűd határozza meg epikájának különállását. 1902-ben született Szentendrén Budapest mellett, törzsökös székely családból. Tanulmányait Losoncon végezte. Később a Prágai Magyar Hírlap kassai szerkesztője lett. A Kazinczy Társaság keretében széleskörű munkásságot fejtett ki a felvidéki könyvkiadás és a Szemke érdekében, melynek keletfelvidéki, majd lévai titkára lett. A felszabaduláskor meghívták a kassai Rádió élére. Művei: Két ember, egy árnyék (Kassa, 1925), Zúzmara (Berlin, 1926), A legnagyobb úr (Kassa, 1927), Szakadék (Kassa, 1928), Szép ötvöslegény, Ferde torony (két kisregény, Kassa, 1929), Égő csipkebokor (Budapest, 1935), Deszkaváros (Kassa, 1938). Első regénye a Zúzmara, mint az író mondja: regény az ifjúságról. Darkó mesteri kézzel ábrázolja a serdülő kor ingatag világát, melyben a legkülönbözőbb társadalmi rétegek tizenhatévesei eszmélnek az életre. Két ember, egy árnyék elbeszélés kötetét két sikerült kisregénnyel folytatta, melyek inkább tartoznak az előbbi műfajba. A szép ötvöslegényben megtér a székely élményforráshoz. Szinte történelmi zamattal meséli Téglás Gábor kolozsvári magyar ötvöslegény szomorú sorsát. A másik kis regény Ferde torony címmel látott napvilágot. Nyugattól ittasult fiatal építész, Beneze Kelemen emeli a tornyot, melyet építése után szétrombol az izgága kispolgári tömeg. írói fejlődésének első fejezetét Szakadék című regénye jelenti, mely egy leépített katonatiszt tragikumát mondja el. Béry Balogh Mihály, a terménykereskedővé lett egykori huszárfőhadnagy meglátogatja szülőfaluját. Itt kínos meglepetés éri. Legjobb barátja, Géza, menyaszonyában, Nyékhegyi Zsuzsiban felismeri egy régmúlt pesti éjszaka könnyűvérű hősnőjét. Géza halálosan szereti a lányt és Mihálynak nincs elég ereje a valóság feltárására, mert közben maga is beleszeret Zsuzsiba. Mihály iránt bizalmatlan kezd lenni a falu egy balul sikerült gazdasági kísérlete miatt. Nyékhegyi bankettet ad, melyen bejelenti lánya és Géza eljegyzését. Mihály feldúltan távozik az estélyről és másnap titokban felkeresi Zsuzsit. A búcsúzást meglátja az öreg Nyékhegyi és Géza. Előbbi fegyvert ránt Baloghra és megsebzi. Mihály meghasonlottan hagyja el a falut s a határban leveti magát a robogó vonatról. Akaratlanul is nemzedékregényt adott a Szakadékban Darkó. Az elsikkadt háborús nemzedék sorsát rajzolta meg, mely kifordított köntösben jelentkezik a prevratot követő évek társadalmi színpadán és nem tud beil384