Felvidéki mártírok és hősök aranykönyve. Felvidéki irodalmi emlékkönyv (Budapest, MEFHOSZ, [1940])

Kemény Gábor: Északi magyar szellem

KEMÉNY GÁBO H című elbeszéléskötetében lélektani tárgyakat dolgoz fel a kezdő író modorán. Vihar a galambház felett kisregénye már a regényíró alkotása. Az egy szálból szőtt cselekménye egy pusztuló kúria három ifjú életének sorsát mondja el, akik sorozatos csalódások után elsorvadnak falusi magányukban. A tárgy és feldolgozása erősen biedermeier jellegű, sok naivitással, laza szerkezettel. A szerző főműve a Zsákutca című társadalmi regény, mely egy kúnsági földbirtokos és egy özvegy fiatalasszony szerelméről szói. Galambos József földbirtokos boldogan él ifjú asszonyával, Olgával. Meglátogtatják a kúnsági puszta urát, Nyiri Ferencet, annak tiszasülyi kastélyában. A találkozás végzetes Olgára és Nyírire egyaránt, mert egymásba szeretnek. Galambos hirtelen meghal, Olga a vidéki kisvárosba költözik, ahol elvonultan él. Hosszas lelkitusa után viharos éjszakán kihajt Nyirihez, aki rajongó szeretettel fogadja. Az első hetek szépsége után azonban Olga kénytelen felismerni a szeretett férfi álarca mögött az oligarchát, aki visszaél a zsellérség helyzetével. Az asszony rádöbben elhibázott éleiére és mivel többé nem térhet vissza a kisvárosba, öngyilkoságot követ el a tűzvész éjszakáján, melyet egy elkeseredett zsellér bosszúja idéz elő. «Zsákutcában» élnek a hősök, Nyiri és Olga. Vágyuk az elért cél kapujában törik össze: a zsákutca falán. Az író lélektani módszerekkel kiséri nyomon az érzelmi viharzást, mely egymásnak adja és elválasztja a hősöket. Marék nem mutat rá élesebben a történet társadalmi hátterére, mely ott örvénylik a szociális érzésű csupaszív asszony és a maga útját járó földesúr között, aki a természeti adottságokkal elhatárolt tanyavilágban megállítani látszik az Időt. Az író célja elsősorban lélektani regény és nem társadalmi korkép. Ez a törekvés nyilvánul meg a sokoldalúan kiképzett, jól megmotivált alakokon, akiknek összecsapása állandó feszültségben tartja a a cselekményt. Marék írói pályafutásában jelentős szerepet játszik a Zsákutca. A felvidéki kisváros elszármazott írója új televénybe kerül, új problémakörbe, mely élménnyé formálja a kisebbségi szociális tudatot. A történet menetét helyenként még gátolják a stílusban mutatkozó e gyenetlenségek, felesleges mellékesemények és a kiforratlan prózai nyelv. Kivált ez utóbbinak letisztulásától függ Marék regényírói kibontakozása. Losonci, majd pestvidéki orvos, író és publicista. Művei: Emberek az óceánon (Losonc, 1927), Vihar a galambház felett (Losonc, 1927), Zsákutca (Pozsony, 1933). N. Jaczkó Olga, tarnai görög katolikus papné finomveretű írásokkal jelentkezett a kisebbségi irodalom indulásakor. Azóta keveset hallat magáról. Elbeszélést, lírát és egy kisregényt írt. A novellista Jaczkó Olgát Csendes mederben (1924) című kötetének elbeszéléseiből ismerjük meg. Az asszonyi sors legmélyebb problémáit tárja fel bennük: a szerelmes, lemondó, elha382