Felvidéki mártírok és hősök aranykönyve. Felvidéki irodalmi emlékkönyv (Budapest, MEFHOSZ, [1940])

Kemény Gábor: Északi magyar szellem

ÉSZAKI MAGYAR SZELLEM címmel, mely a gépkorszak igájába liajló ember persziflázsa és a természethez megtérő lélek dicsérete. Bátor vallomás a szeretet és a szellem örök jogaiért, a kettő találkozásában az örök Harmóniáért, amit az író az élet lényegének tart. Sziklay Ferenc regényírói fejlődése fokról-fokra emelkedő egyenletes pálya. Ami a Hangzatkában még csak külsőség, A világ urában már motívummá válik, hogy a Jöttment-ben már lelkiséget fejezzen ki, mely az utolsó regény elképzelt világát áthatja. Regényei magukon viselik a kisebbségi regényirodalom lassú erjedésének minden jelét. A Hangzatka még memoár-írás, A fekete emberben a történelem felé fordul, innen az utópiák terére siklik képzelete, hogy társadalmi regényének rajzában szembenézzen az új élettel. Nyelve tiszta magyar irodalmi nyelv, jellemei a szellem világában születtek meg és sokoldalúan vannak kiképezve. A gondolat és a forma még vívják harcukat a regényekben, melyeknek szellemi szintjén már kibontakozott az író szellemi álláspontja. 1883-ban született Aranyidán. Tanulmányait Kassán és Kolozsvárott végezte. Tanár, majd 1920-ban hírlapíró lett, az Esti Újság politikai napilap szerkesztője, majd 1922-ben a szövetkezett ellenzéki magyar pártok kultúrreferense, a kassai Kazinczy Társaság szellemi irányítója. Művei: A magyar tragédia fejlődése (Kolozsvár 1906), János vitéz és Toldy (1912), Arany János magyar verselése (Fehértemplom 1912), A császár bora (Fehértemplom 1912), Alhambra (Pozsony 1920), Hangzatka (Berlin 1924), A fekete ember (Berlin 1925), .4 világ ura (Kassa 1929), A jöttment (Kassa 1932), Hová? (Kassa 1924), Kassa (városkép, Kassa 1938). Bellyei kéziratos irodalomtörténetében korszerűtlen katolikusoknak tartja Torna Istvánt és Mondy Miklóst. Torna István 1925-ben adta ki Kálváriázók című elbeszéléskötetét, melyet 1928-ban Ha a köd eloszlik című kis regénye követett. Fordulatos, lebilincselő, elbeszélő művei át vannak szőve a katolicizmus etikájával, mindent ennek mérlegén értékel és regisztrál. Katolikus egyházi író. 1911 és 1915 között az Élet irodalmi és nyomdai r.-t. egyik vezetője. A prevrat után jött a Felvidékre, ahol élénk irodalmi tevékenységet fejtett ki. Művei: Kálváriázók (Berlin 1925), Ha a köd eloszlik (Kassa 1928). Mondy Miklós a kisebbségi irodalom pap-írója még vallásosabb és elmélyülőbb, mint Torna István. írásaiban sok szószéki pátoszt és hitbuzgalmi jelleget érzünk, mely elbeszéléseinek szerkezetét megtöri. A kisebbségi sors alkonyán megírta a Ruténföld adomáit: Beszélnek a Kárpátok című elbeszéléskötetében. Fancsikai görögkatolikus plébános, az Új Szív és a Kárpáti Figyelő folyóiratok volt szerkesztője. Művei: Krisztussal Krisztusért (1927), Beszélnek a Kárpátok (Ungvár 1937). 379