Felvidéki mártírok és hősök aranykönyve. Felvidéki irodalmi emlékkönyv (Budapest, MEFHOSZ, [1940])

Kemény Gábor: Északi magyar szellem

KEMÉNY GÁBO H A nemzeti konzervatívek gárdájához két asszonyíró tartozik. Szkalosné Járossy Erzsébet, írónevén Madame Sans Gêne, a Felvidék korán eltávozott kisebbségi George Sandja és Péchyné Bartóky Erzsébet, a Nagyasszony című folyóirat szerkesztője. Madame Sans Gêne egyetlen regénye Nélkületek? címmel 1924-ben jelent meg az írónő pátriájában, Rozsnyón. Feminista szellemben megírt kisvárosi történet, ügyes jellemrajzokkal. P. Bartóky Erzsébet Élethajó utasai (1927) című finom női írásával hagyott nyomot a kisebbségi prózán. Tichy Kálmán rozsnyói múzeumigazgató inkább tudományos irodalommal foglalkozik, mint elbeszélő kisigényű. Feldolgozta a vezetése alatt álló rozsnyói levéltár adatait és azokat értékes monográfiákban közreadta (Mikulik József hagyatéka). Befejezte Tichy Gyula Mars rabjai című fantázia regényét, önálló novellakötete Négy évszak címmel jelent meg. Zerdahelyi József a legeredetibb felvidéki novellista, népi elbeszéléseinek első gyűjteményét 1934-ben adta ki: Egy tőnek három fakadása címmel. Az egy tő a gömöri föld, melyről a paraszt, a pásztor és az úriember szaván nyilatkozik. írásai nemcsak novellák, hanem dinamikus drámai életképek, melyekben ősenergiák, csiszolatlan népi ösztönök szabadulnak fel. Neubauer Pál szerint nincsenek is témái, mert minden témája ami természet, ember és föld. A népi jellegű irodalmi nyelv első bátorhangu megszólaltatója felvidéki tájon. 1888-ban született Liptózsáron. Kisebbségi politikus, publicista és író, családi nevén Szent-Ivány József, a Szentiváni Kúriák szervezője. Népi novelláira a Nyugat is felfigyelt. Műve: Egy tőnek három fakadása (Tornaija 1934). * Földes György a szórványaiban fennmaradt felvidéki történelmi hagyomány regényírója. Mindkét művében ennek a hagyománynak felkutatása, megmutatása a vezérlő szempont s ez teljes mértékben is sikerül a kiváló elbeszélőnek. Kukkónia lelke című csallóközi elbeszéléseiben az itteni nép szokásait, a róluk szóló mondákat, háborús történeteiket és adomáikat mondja el. Bocskay angyalkái című történelmi regényében a pusztuló felvidéki, végvári hajdúság korképét adja egy bájos szerelmi történet keretében. Az író történelmi nyelve és leíró modora a felvidéki magyar irodalomban egyedülálló. Ép ily jelentős kortörténeti érzéke is. Jellemrajzai teljeseknek mondhatók. Nyugalmazott csallóközi árvaszéki ülnök, a Tátra folyóirat volt szerkesztője. Művei: Kukkónia lelke (Kassa 1932), Bocskay angyalkái (Budapest 1935). Farkas István mint novellista, regényíró, műfordító és népszínműíró érdemel említést. Lelkek feltámadása című regénye eredeti meglátásokkal átszőtt területi helyzetkép. Szlovák prózai antológiája figyelemreméltó. 380