Felvidéki mártírok és hősök aranykönyve. Felvidéki irodalmi emlékkönyv (Budapest, MEFHOSZ, [1940])

Kemény Gábor: Északi magyar szellem

ÉSZAKI MAGYAR SZELLEM Kéziratban maradt epikai munkája az Üj Pokol (diabolika komédia 12 énekben). A felvidéki magyar költészet szellemes szatírája, Dante Poklának szerkezete nyomán. Mint maga írja a szatíra végszavában: «Magamnak írtam ezt a versezetet, jó volt felszabadulásnak a lelki komplexek alól, melyek megszálltak, hogy el kellett búcsúznom a szlovenszkói irodalmi élettől. » Az elmúlás bölcselkedője Sziklay. Megáll a félúton, sátrat ver a jóságnak, hogy megpihenjenek benne a fiatal rajongók. Megállt, de érzi, megtette kötelességét: En megálltam. Felütöm sátram, Szürke senki már nem lehetek. (Félúton) Rezignált bölcselkedés, rajongó honszerelem, csendes emlékezések, ez Sziklay Ferenc költészete. Középszerű, technikában ügyes, őszinte férfilíra. önálló verskötetet nem adott ki. Rév József és Mészáros József a kisebbségi költészet két nyíltszívű mesterembere meleghangú hazafias lírát művel. Előbbi kisvárosi lírikus, két versfüzetet hagyott hátra, Készülődöm és Dalol a csend címmel. Mészáros József a vérségi líra szenvedélyes hangú népi dalnoka. Versei Véreimnek és Az égő Kárpátok alatt című füzetekben jelentek meg. A régi nemzedék költői megőrizték a háború előtti területi költészet hagyományait s ebből a lezárt keretből a kisebbségi sors éveiben sem emelkedtek ki. Költészetük, mely egyébként semilyen hatással nem volt a kisebbségi líra fejlődésére, csak egy szempontból érdemel említést, összekötötte a Multat a Jelennel, a kisebbségi sorssal és azon túl a Jövővel, az újra magyar élettel, melynek visszatértét nem szűntek hirdetni. 2. A regényesek Mielőtt a kisebbségi sors megállapodna, lázas viaskodó, csodaváró evek következtek el a felvidéki magyarság lelki világában. Az elszakított nemzetrész sokáig nem tudta elképzelni külön életét a magyar közösségen kívül. Kétségbeesett várakozás feküdte meg a közhangulatot, melyből a kurucos ellenállás, regényes sejtetések, büszke faji vallomások és elfinomult ábrándok színeiben virágzott ki az északi magyarság faji romanticizmusa. Merényi Gyula, Ölvedi László, Urr Ida, Kelembéri Sándor hangadói ennek a 339 ac