Felvidéki mártírok és hősök aranykönyve. Felvidéki irodalmi emlékkönyv (Budapest, MEFHOSZ, [1940])

Kemény Gábor: Északi magyar szellem

ÉSZAKI MAGYAR SZELLEM hoz. Az eltávolodás oka inkább abban rejlik, hogy a határzárlat 1925—-28 között kissé felenged s a központi magyar irodalom elárasztja termékeivel a kisebbségi könyvpiacot s olyan kulturigényeket támaszt az eddig helyi irodalommal beérő kisebbségi olvasóban, amit aligha elégíthet ki a kezdő felvidéki magyar irodalom, melynek esztétái a kialakulás éveiben rá sem mutattak a közönség és írók korszerű egybehangolására. A kisebbségi gondolat öntudatosodásának kora, az «újarcú magyarság» ideje 1929-ben lejár, de utóhatásai 1932-ig jelentkeznek s ezért a korszak végső irodalmi jelét Győry «Hol a költő?» című kötetének megjelenésében határozhatjuk meg, amelyben az «újarcú magyarság» elsikkadó szellemi vezére belátja a nagy rajongás meddőségét és leszámol az általa vallott kisebbségi messiánizmussal. A kritikai tisztázódás évei 1929—1933 A szellemi megállapodás hitével érkezik a kisebbségi társadalom külön fejlődésének harmadik fázisához. Az ifjúság kötetlen eszmei forrongása, a kisebbségi jelleg sorsszerű kihangsúlyozása, egység és osztálytalanság felé törekvés után ebben a korszakban új alapokra helyezkedik a kisebbségi problematika. Világnézeti küzdelmek ideje következik el, melyek során teljesen széttagozódik az egység útjára indult északi magyarság. A kritikai évek alaphangulata, hogy ezidőtájt végzetesen lejár a jelszavak és rajongások korszaka. Akik továbbra is hisznek a par excellence Kisebbségi Géniuszban, a kritikai évek végén az újarcú magyarság költőjében csalódva, meghasonlottan teszik félre az ábrándokat, mert gyökértelen eszményesítés helyett valóságból fakadó kisebbségi reál politikát követelnek az események. Szvatkó Pál szerint ebben a harmadik korszakban: «ismét szerepet kapott a pesti mérték». Ez az idő végső eredményeiben valóban visszafordulást jelent az összmagyar szemlélethez, bár részleteiben épp ekkor áll legélesebben szemben egymással két gondolatkör. Jellemző tünete ennek a felemás korszaknak az is, hogy a szellemi és életszemléleti különbségek ellenére a harmincas évektől megindul a kisebbségi irodalmárok lassú á (szivárgása az anyaországba s ezzel az előző évek regionálizmusán súlyos csorba esik, ami a felvidéki irodalmi élet belső alakulására is hatással van. Általában a legszembetűnőbb irodalmi változás az, hogy az előző korszak népi hivatáskultuszát a népcsoport vezető íróinak 311