Felvidéki mártírok és hősök aranykönyve. Felvidéki irodalmi emlékkönyv (Budapest, MEFHOSZ, [1940])

Kemény Gábor: Északi magyar szellem

KEMÉNY GÁBO H mesterkélt urbánizmusa, nyugatos polgáriasultsága váltja fel. A prágai magyar író-sziget például különálló és felsőbbrendűnek érzett irodalmi központ formálására törekszik, melynek kisugárzása a kisebbségi tömegek felé a korszak végére teljesen elenyészik. A társadalmi fejlődésben is jelentős változások zajlanak le. így a kisebbségi politika és az ifjúsági mozgalmak vonalán a háborús harmincévesek után a húszéves nemzedék csatlakozik fel az északi magyarság szellemi és önvédelmi harcainak színhelyére s ez a nemzedékcsere az elvi szempontok elmélyülését jelenti. A régi világot átmentő háborús generációval szemben a kisebbségi húszévesek nem hordozzák magukban a háborús élmények gátlásait, de nincs többé nyoma bennük a hagyományi sajátságnak sem, mely a területiség gondolatát határozottabban megvonná. Ez az ifjúság szellemi és anyagi válságban indul, mely utóbbi a kisebbségi területeken néhány évvel megelőzi a világválságot. Iskolai műveltsége állítólagos demokratikus légkört nyújt számára, melyben a nyugatiság és a túlértékelt humanizmus jegyei az uralkodók. Nemzeti érzésről abban a formában, ahogy ez az első évek csodavárását, vagy a kisebbségi öntudat népi misztikumát jellemezte, nem esik többé szó. A kisebbségi fiatal közösséghez kíván tartozni és az eggetemes emberi keretében képzeli el küldetésének útját. Ez teszi indokolttá, hogy a hivatalos kisebbségi és kultúrpolitika felszíne alatt — a szembenálló világnézeti irányzatok peremén — ifjúsági közvélemény alakul, mely két, élesen elkülönülő egységre tagozódik. A fiatalok első csoportja átmenti az újarcúság életerős népi kultuszát, csakhogy ebből tudatosan vagy öntudatlanul kirekeszti a hagyományi szempontokat. Ebben az ifjúsági állásfoglalásban jelentős szerephez jut egy doktrinér, természettudományos életszemlélet, melynek eszmei gyökerét a szociálista társadalombölcselők műveiben véli felfedezni a magát haladónak nevező ifjúság. Tisztázni a kisebbségi kérdés egészét, meghatározni a közel milliós néptömb helyzetét közép-, kelet- és nyugateurópai viszonylatban, megállapítani a népcsoport szellemi közvetítő erejét a többi magyarok és az új államalakulatban élő népek felé, gátat vetni Prága szellemi centralizmusának, ezeknek az alapvető szempontoknak jegyében indul a radikális ifjúsági kísérlet, mely élgárdájának túlzott egyoldalúsága következtében a Sarlómozgalomban lelki meghasonlásba sodorja a kisebbségi fiatalokat. A Sarló a prágai Szent György körből fejlődött országos, ifjúságivilágnézeti tömörüléssé. Szellemi vezérkara a losonci Mi Lapunk haladó szellemű ifjúsági folyóirat szerkesztőgárdából nőtt ki. A sarlós fiatalok folytatják az előző korszak népi romantikával átszőtt regősjárásait, cserkésztáborozásait (gombaszögi tábor, 1927) s ezeket az 1928-tól rendszeresített 312