Felvidéki mártírok és hősök aranykönyve. Felvidéki irodalmi emlékkönyv (Budapest, MEFHOSZ, [1940])

Kemény Gábor: Északi magyar szellem

KEMÉNY GÁBOR téren a Magyar Minerva (1930) és Magyar írás (1932), tudományos vonalon a Nemzeti Kultúra (1933) és a Masaryk Akadémia «Magyar Figyelő»-je (1934). Míg a könyvkiadás terén lépésről-lépésre haladó, óvatos, tervszerű intézkedésekkel építik a kisebbségi kultúra irányítói a felvidéki magyar könyv útját, addig a kisebbségi öntudat korának általános közhangulatát, eszmei villamossággal telített lelkületét, gondolati forrongását és feszültségét az első szlovákiai magyar nemzedék vezeti le. 1924-től beszélhetünk szlovákiai magyar ifjúságról, ettől kezdve valóban létezik, harcol, parancsot teljesít és irányt mutat. A korszak ifjúsági lelkületének megértéséhez vissza kell térnünk az államfordulat idejére. 1920 és 1924 között a kisebbségi egyetemi ifjúság rendelkezésére két kis jelentőségű szervezet állott: az Egyetemi Kör Prágában és a brünni magyar műegyetemi hallgatók egyesülete, a Corvinia. Vidéki szervezeteik nem voltak, működésük inkább diákszociális, mint szellemi jellegű. 1924-ben kialakul a helyzet, Prágában megalakul az eleinte öregcserkész keretben működő Szent György Kör, mely kiindulópontja lett a későbbi Sarló-mozgalomnak (1928—33). Ez az ifjúsági egyesület bontotta ki elsőnek a magyar falu és népe anyagi és szellemi megismerésének zászlaját. Innen indulnak ki a következő korszakra annyira jellemző regős járások, melyek eleinte irodalmi, később néprajzi, 1932 táján pedig szakszerűen rendezett szociográfiai kiszállások voltak. Itt tartják az első ifjúsági tudományos előadássorozatokat és a Szent-György Kör teremti meg a kisebbségi vitaestek fogalmát, melyeket akadémiai színvonalra az 1928-ban alapított MAK (Magyar Akadémikusok Köre, Prága) és test véregyesülete, a MAKK (Magyar Akadémikusok Keresztény Köre, Pozsony) emeltek. 1925-től 1929-ig elsőrendű jelentőségű kisebbségi kultúrmunkát folytat a prágai magyar akadémikusok egyesülete (MAK). A korszak regényes szellemi mozgalma: az «újarcú magyarság» eszméje innen szűrődik szét a kisebbségi középosztály közvetítésével a kisebbségi társadalom minden rétegébe. Az ifjúsági mozgalmak köre és a korszak nemzeti áramlatának forrongó szemlélete hatásosan találkoztak. Az általános korhangulat minden előzmény nélkül az új élet előterébe állította a kisebbségi nemzedéket s az ifjúsági hullám a társadalmi élet minden területén érzik. A korszellem véralkatát két eredő határozza meg. Egyfelől a rendszeres kisebbség- és kultúrpolitika, eredményeivel, a kisebbségi jog alapjaival és a könyvkiadással, másrészről a sajátos kisebbségi lélek, mely multatsiratás és eredménytelen csodavárás helyett tetterős fiatal nemzedéket követel a kisebbségi élet felelős helyeire. Ezért különbözik annyira az első két időszak jelleme. Míg az első időket a hallgatás és néma várakozás misztikuma hatja át, mely vár és hátratekint, az új korszak mozgatója az állandó cselekvés, szervezési vágy, egyéni 306