Felvidéki mártírok és hősök aranykönyve. Felvidéki irodalmi emlékkönyv (Budapest, MEFHOSZ, [1940])

Kemény Gábor: Északi magyar szellem

ÉSZAKI MAGYAR SZELLEM A Vacuum Jurist író Tuka Béla, a Csernovát tisztázó Szidor Károly, a szentmártoni Matica elcsehesítése ellen küzdő szlovák autonomista írók és Hlinka András húsz «csehszlovákiai» esztendejének tengernyi küzdelme Cambelt és Steiert igazolták, akik a cseh szellemi imperiálizmus letipró törekvéseit ismerve, bejósolták az ellentétes síkokon mozgó két szláv nép viszonyának alakulását. Ismeretesek azok a körülmények, melyek következtében a milliós északi magyar tömb csehszlovák uralom alá került. Az államfordulat kaotikus napjaiban a központosított magyar kultúrpolitika összes hiányai kiütköztek s a vezetők nélkül hagyott népcsoport, —mint fehér bottal a vak — végzetes tántorgások közepette megindult a tövises úton a felvidéki magyarságtudat és szellemiség igazolására. Miként történt a tanúságtétel, milyen eredményeket termelt a szikláncserje műveltség külön népi életének húsz esztendeje alatt, milyen várakozással és kívánságokkal tért meg a népi-nemzeti közösségbe, elmondják a következő fejezetek. E helyen csak annyit, a prevráti évek tisztítótüzében, féktelen elnyomatás és más tájon nem tapasztalt, könyörtelen szellemi üldöztetés közepette, a lelkek válságának mélypontján megújhodott a gyökértelen táji hagyomány. Sajátos, szociális, népi műveltség lépett nyomdokába. Uj magyar szemlélet. Északi magyar szellem. Előjáték a kisebbségi sorshoz 1919—1924 «Hősi eposz lenne, ha megírnánk azokat az esztendőket, melyekkel birkózott az írók tömege, a könyvkiadástól fázó kiadók s a gazdaságilag megsemmisített kisebbség. A felvidéki magyar irodalom mostoha körülmények között indult el. Valahogy a Délvidék sorsa volt Szlovenszkóé ugyanazokkal a küzdelmekkel és nehézségekkel» — írja visszaemlékezéseiben a kisebbségi esztéta. Valóban ez volt a helyzet. Milliós magyar társadalom indul minden támaszték nélkül a beláthatatlan kisebbségi sorsnak. Társadalom, melynek vezető rétege akkor hagyta el a kisebbségi életformát, amikor reá történelmi hivatás várt s amely emberfeletti erőfeszítéssel épített ki önmagából önálló műveltséget, új szellemiséget. A felvidéki magyarság esztétái minden részletében tisztázták a végzetes indulás előzményeit, társadalmi okait és a tragikus helyzetképet, amely a 293