Felvidéki mártírok és hősök aranykönyve. Felvidéki irodalmi emlékkönyv (Budapest, MEFHOSZ, [1940])

Kemény Gábor: Északi magyar szellem

ÉSZAKI MAGYAR SZELLEM zsarátnoka, amit Rákóczi Ferenc szabadságharca újra fellobbantott. Szalmái" után «száraz ágon hallgató ajakkal» dermedten várnak a tétova tömegek. Nincs senki, aki összefogná, irányítaná őket. A Kolonicsok utódjai értenek a helyzet konszolidálásához. Az ellenreformáció lezajlása után a történelem egy évszázadra kivonul a Felvidékről, hogy helyet adjon a szárnyaszegett lelkek gyökértelen kísérleteinek. Nem érdektelen, hogy Martinovics forradalmi kátéját terjesztő Hajnóczy a szepességi Hajnóczyak közül való és a szerencsétlen kimenetelű Wesselényi—Frangepán összeesküvés érzelmi szálai innen sarjadnak. Amikor Révag megbontja a nyelvújítás zászlaját, az eseménytelen felvidéki életben erős hullámot vet az első kavics, mely a szellemi megújhodás hitével a magyar közöny tengerét megmozdította. Nem mutatták még ki rendszeresen, de a kortörténeti kutatások bizonyára alapot adnának arra, hogy a nyelvújítás mozgalma, melynek hátterében még a bécsi testőrszobák sziluettjei ismerhetők fel és az állami jogaira ébredt magyar nemzet szabadságharca közvetlen vérségi kapcsolatban vannak egymással, azaz a szellemi és politikai tisztító hadjárat egymást kiegészítette, egymásnak kölcsönösen segítségére volt. A szabadságharc felvidéki története rövid és tragikus. Klapka Komároma, mint egykor Zrínyi Ilona Munkácsa utolsónak adja meg magát, mikor a nemzeti ellenállás minden reménye elveszett. Ez a két letagadhatatlan történelmi éposz a felvidéki gondolat lényegét, a törhetetlen szabadsághitet fejezi ki és mindkettőnek örök tanítása a magyar utókor számára: őrizni a romokon nőtt ritka virágot: a magyar népi függetlenség szellemét, melyért minden időkben első vonalban harcolt a Felvidék népe. Ezt a független területi szellemet időként a magyar irodalom rangelsői is megérzik. Baróti Szabó Dávid, Bacsányi, Kazinczy a «Pályám emlékezetében», Petőfi «Üti jegyzeteiben» különböző korokban egyöntetűen jelzik a magyar emberiesség északi végvárának vonzását és megfigyeléseiket a jogaira eszmélő nemzet egyeteme elé tárják. De mielőtt a virrasztók szavára új ritmus, új szellemi pezsdülés, új történelmi erjedés hatná át az északi tájat, Világosnál megtorpan a magyar élet. Midőn a dunai kohóban a vesztett szabadságharccal végzetesre fordul a magyar ügy, a Kárpátok gerincén új hatalmi tényező jelentkezik a pánszláv gondolat köntösében. A politikai áramlat előőrse az illirizmusn&k nevezett szellemi kisérlet, mely a győzelmes görög szabadságharc éveiben a zágrábi főiskola diákjai között kapott lábra. Az illir-elmélet a közép- és délkeleteurópai szláv népek összefogásából indult ki és célja az orosz néppel való politikai és irodalmi kapcsolatok felvétele volt. A mozgalom, mint politikai kezdeményezés elsikkadt, de szellemi síkon tovább fejlődött és az orosz irodalom klasszikusain keresztül hidat képezett a nagyszláv törekvések felé. Középeurópa és a Balkán szláv népeit egyaránt áthatja az orosz 283